Friday, September 12, 2008

Rise and shine, Mr. Walcott!

Jajj, be jó lenne már, ha egyszer egy olyan bejegyzést írhatnánk erre a nyavalyás blogra, amiben csak jó dolgokról tudunk írni. Sajnos az öjjöm é bódottá ma biztosan elmarad.

Kezdjük a rossz hírrel! Arséne Wenger hivatalosan is cáfolta a hírt, miszerint az Arsenal szerződtetné Stephan Appiaht, a Juventust és a Fenerbahcet is megjárt ghánai védekező középpályást. Csak azt tudom ismételni, amit korábban már többször is leírtam. Azért fogadtuk el könnyedén Gilberto és Flamini távozását, mert bíztunk abban, hogy Le Boss gondoskodni fog a pótlásukról. Az átigazolási határidő lejárta után jogosan panaszkodtak a gúnárok, ugyanakkor felbukkant egy halvány reménysugár, Stephan Appiah. Azt hiszem elégedetten csettinthetnénk, ha ingyér’ meg tudnánk szerezni egy ilyen kaliberű játékost. Könyörgöm, azért annyira nem lehet durva az a törlesztés, hogy azt se engedhessük meg magunknak, hogy megszerezzünk egy játékost teljesen INGYEN. Lehetséges, hogy Stephannak meccshiánya van, de kérdem én, ha egy büdös piculát sem kell fizetni érte, akkor mit veszíthetünk? Semmit.

Appiah 27 éves, rendelkezik azzal a tapasztalattal, amire nekünk égető szükségünk van, ezenkívül egy rendkívül kemény, jó munkabírású, elszánt és kellően agresszív játékosról beszélünk, aki akkor sem retten meg, ha lövésre kerül sor. Egyszerűen hihetetlen a dolog, hisz egy mindkét fél számára előnyös üzletről beszélünk. Appiah visszatérhetne a futballelitbe, újra kivirágozhatna, az Arsenal vkp problémája pedig valamelyest csillapodna. Nekem ne mondja Wenger, hogy Eboué, Denílson, Diaby, ne adj Isten Bischoff jobb megoldás lenne, mint egy sokatlátott játékos, aki mellesleg INGYEN érkezne. Védekező középpályás nélkül lemondhatunk a trófeákról, a BL-ben egy komolyabb csapat simán átgyalogol a középpályánkon.

Most pedig váltsunk valami kellemesebb témára! Bár minden Arsenal fan örül Clichy debütálásának és Bendtner góljának, a hét szenzációja a mi szempontunkból mindenképpen aháromoroszlánosok meggyőző, 4-1-es győzelme az utóbbi időben mumusnak számító horvát tizenegy elelen. Ugyan Capello gárdája hazavágta a szelvényem, mégis örültem, hisz Theo Walcott hármat vállalt a 4 találatból.

2006-ban Sven-Göran Eriksson meglepő húzással lépett elő, mikor beválogatta a németországi világbajnokságra készülő keretbe az akkor még csak 17 éves Theo Walcottot. Theo sajnos egy percet sem játszott, a közvélemény pedig erősen bírálta Svent, mivel úgy érezték, hogy elpocsékolt egy helyet a csodagyerek behívásával. Két év alatt Walcott óriási fejlődésen ment keresztül, tavaly többször is kezdőként számolhattunk vele az Arsenalban. Óriási pillanatai mellett láthattunk tőle pár pocsék produkciót is, de így is bekerült az új szövetségi kapitány, Fabio Capello keretébe. Az olasz tréner pedig nem lacafacázott, vállalva a kockázatot a kezdőbe tette az ifjú titánt horvátok ellen.  Walcott pedig meghálálta a bizalmat egy mesterhármassal. Természetesen a napokban tőle hangos a szigetországi sajtó, mindenki csodálja és az egekbe magasztalja a most már Trio néven emlegetett támadót. A sok remek nyilatkozat után kisebb aggodalom lett úrrá rajtam. Egyrészt attól féltem, hogy Walcott elszáll magától, másrész tartok tőle, hogy a szerdai csodálatos produkció miatt minden gyengébb meccse után felkoncolja a sajtó.

Nem sokkal később a kezeim közé jutott a Theoval készített rövid interjú is. Megnyugodtam és büszke vagyok. Remekül kezelte a helyzetet és hiszek benne, hogy továbbra is a földön marad. Nagyon jól tudja, hogy ez a tripla nem változtat semmin, neki ugyanúgy kőkeményen tovább kell küzdenie az edzéseken, fejlődnie kell és be kell verekednie magát a kezdőcsapatba. Attól azért nem félek, hogy most beindul a gólgép, Theo kettesével vágja majd a gólokat minden héten és elfeledteti velünk Titi Henryt, de bízom abban, hogy ez a mesterhármas felpörgeti és nálunk is többször eredményes lesz. Csak így tovább Theo!

Love the New Number 7! :)

GO GUNNERS!

U.i.: Ezúttal is üdvözöljük rendszeres olvasónkat, Zsoltot! Remélem magára ismer. :)

JJ

Posted by Gooner in 16:22:17 | Permalink | Comments Off

Thursday, September 4, 2008

Mulasztás

Na ja a mester is mulasztott de jelenleg az enyémről van szó. Itt ülök és a blogra pötyögök pedig tanúlnom kéne a holnapi vizsgáimra. Na most egy részt nincs miből, másrészt az egyiket már letettem egy évvel ezelőtt csak tévedésből, harmadrészt meg ha egy új tantárgyból is tudok egész jó jegyet írni akkor talán most is sikrülhet.

JJ-vel hétfőn éjjel beszélgettünk Appiah-ról, nos én csak tegnap tudtam meg, hogy a fickó szabad, ugyanis nem hosszabbított a Fener-el és új klubja még nem akadt. Már egy éve is kacsingatott feléje a mester, aztán nem lett belőle semmi. Személy szerint nem vagyok nagy híve a gánainak de a semminél ő is jobb volna. Sőt. Már szóba is hoztak minket vele, valamint a Pompey-al és a West Ham-el. Na most a Pompey-nél több játékos van az ő posztjára, köztük Diarra, aki akármilyen marha, egy igazán jó VKP. A West Ham-től meg épp most mondott le Curbishley, szóval minden van csak stabilitás nincs. Nálunk garantált helye volna a csapatban, és azért a 3 jelöltből mégiscsak mi vagyunk a legkomolyabb klub. Remélem ezt a lehetőséget már nem hagyja ki a mester.

Song elutazott a kameruni kerettel. Az én pénzem a borzoskán van, hogy Cesc társa legyen középen. A mester eléggé akadékos ezzel, de szerencsére a válogatottban eredeti posztján használják, ezért abban reménykedem, hogy egy itt nyujtott jó teljesítmény végre felébreszti Wenger-t. Biztos hogy a jelöltjeit közelebbről fogja figyelni a meccsek folyamán.

Kitérnék kicsit az angol válogatottra is. Capello szarozik ahogy azt vártam tőle. Csak a surmó Terry-t hagyta kapitánynak. Nem értem. Gerrard volt az első kapitánya és különösebb gond nélkül verték Svájcot azon a meccsen. Ezek után ha jól tudom csak az USA ellen sikerült diadalmaskodniuk. Akkor meg hol a logika? A társaim hevesen tiltakozni fognak de Gerrard Anglia legjobb játékosa. Nem értem egyrészt hogy miért olyan nehéz őt hatékonyan használni. Benítez-ről közdudott hogy egy idegbajos marha, de Gerrard-ot ki tudja lőni, csak le kéne végre másolni amit ő tesz. Tessék a vadállat Hargreaves-t mellé tenné és kész. Aztán azt sem értem miért nem maradhatott kapitány az idióta Terry helyében. Na mindegy… hogy Capello sem egy józan paraszti eszéről híres fazon azt eddig is tudtuk.

Lonkosz

Posted by Gooner in 13:01:35 | Permalink | Comments (1) »

Tuesday, September 2, 2008

JJ meglátásai…

Tegnap este lecsüccsentem a gép elé, elindítottam a böngészőt, bekészítettem pár sporttal kapcsolatos website transzferhíreinek oldalát, bejelentkeztem a messengerbe és beszélgetni kezdtem pár online gúnárral. A csevegések során természetesen elhangzott pár név, de ezek jobbára csak remények, álmok voltak, mintsem lehetséges igazolások. Folyamatosan frissítettem az oldalakat, de valahogy az egész móka lassúnak tűnt. Nagyobb pörgést vártam pár órával a határidő előtt. A legaktívabbnak a Manchester City vezetősége tűnt, az új tulaj, az Abu Dhabi cég óriási összegeket invesztál a klubba, így lehetőségük nyílt arra, hogy olyan kaliberű játékosokért tegyenek ajánlatot, mint Robinho, vagy David Villa. Tudtam, hogy nem fogják sorozatban szerződtetni a nagy halakat, de mindenképpen vártam tőlük egy bombaigazolást. Hirtelen megjelentek a site-okon a spekulációk, melyek szerint Robinhóért olyan ajánlatot tettek, amellyel nem biztos, hogy versenybe száll a Chelsea. Nem is tudtak. Rekordot jelentő 32.5 millió fontos összegért Robinho aláírt a Cityhez Mark Hughes legnagyobb örömére. A City új tulaja gazdagabb Abramovicsnál. Ne legyen igazam, de az a sanda gyanúm, hogy Manchesterben bizony egy Chelsea 2 készül kiemelkedni a hamvakból. Pár nap alatt úgy megerősítették a keretet, hogy Hughesnak az UEFA kupás helyért való küzdés helyett az lett a célja, hogy alaposan megszorongassa a “TOP FOUR” tökeit. A bőség zavara. Még egy Citynek is megadatik ez a kellemes gond, nekünk viszont nem. Egy órával a deadline előtt azzal viccelődtem Lonkival, hogy mekkora poén lenne már, hogy míg az Arsenal fanok tűkön ülve 180/100-as vérnyomással körmüket rágva szurkolnak egy igazolásért, addig Wenger bácsi aranyosan szundikál a pihe-puha ágyában. Remélem jól aludt az éjjel, Boss.

Na, akkor nézzük csak! Egy szégyenteljes Fulham elleni vereség után magabiztosan vertük a Twente csapatát, 7-0-ás összesítéssel kiütve őket a Bajnokok Ligájából, majd hétvégén meggyőző játékkal 3-0-ra csaptuk le a Newcastle csapatát. Azonban a helyzet koránt sem megnyugtató. Kezd olyan érzésem lenni, mint úgy általában a magyar sporttal kapcsolatban. Szépen tesszük a dolgunkat, de a világ lassacskán lehagy bennünket. Félreértés ne essék, nem szeretném azzal riogatni a népeket, hogy UEFA kupáról suttogok, de azt sajnálattal közlöm, hogy nem nagyon kell bízni az idei trófeaszerzésben. A WHU egész jónak tűnik, az Aston Villa valami hihetetlen erősítésbe fogott, a Sunderland dettó, Man. Cityt már fent taglaltam, ezenkívül még a rühes Tottenham is tízmilliókat dobál el a szélrózsa minden irányába. Oké, hogy törleszteni kell a stadion után, de az már nevetséges, hogy ennyire nincs pénzünk igazolni. Fiszman állítja, hogy 30millát is adhat Wenger egy játékosért. Erre szokták szép magyarosan mondani, hogy bullshit. Erősíteni kell, amit márpedig nem lehet két marék mogyoróból megoldani, ahogy azt nálunk szokás. Pontosan ide illik az ANR blog legfrissebb bejegyzéséből kiollózott idézet:

“When Arsene Wenger came to Arsènal in 1996, the kind of players who could make a difference cost £7m or more. Now a player who can make a difference costs between £18m and £32m.”

Csatársorunknak nincs elég “tűzereje,” még mindig hiányolom az igazi gyilkost, középpályánkra mindenképpen kellene egy igazi szántóvető triplatüdejű erőgép, hogy ellássa a védekező feladatokat, kellene egy mindkét oldalon bevethető szélső is, emellett a védelmünk is hajlamos a bizonytalanságra. A csapat egyetlen biztos pontja a két éve még rútul lesajnált Manuel Almunia. A kudarcos szezonzárás előtti reménytkeltő menetelésünket a rendkívül erős középpályának és Adebayor fontos góljainak köszönhettük. A remek V8 helyett egy pöfögő kisautó motorja krákog majd középen az idei szezonban. Gilberto, Flamini és Hleb elengedésekor azért sem voltam csalódott, mert azt gondoltam, hogy Le Boss pótolni fogja.őket. Érkezett Nasri, aki nálam már most bizonyította, hogy remekül fogja pótolni Hlebet és titkon még abban is bízom, hogy Pirés után végre lesz egy igazán ütős balszélsőnk Samir személyében. Ez egy. A francián kívül érkezett még a midfildre a notórius gyengélkedős Amaury Bischoff, az ígéretes Aaron Ramsey és a tarcsiból feljött a lenyűgöző Jack Wilshere. Ez mind szép és jó, de lehet el kéne mondani Wengernek, hogy nincs védekező középpályásunk. Most szívesen megkérdezném az öreget, hogy egy Chelsea, vagy egy Manchester United ellen ki a rossebb fogja betölteni ezt, a modern futballban létfontosságú pozíciót. Denílson? Nagyon kedvelem, ügyes gyerek, de még az eredeti posztján sem volt maximálisan meggyőző, nemhogy DMF-ként. A Newcastle ellen mutatott számos remek szerelését örömmel konstatáltam, de azt leszámítva egyszerűen förtelmesen játszott az első játékrészben. Szívből remélem, hogy a második félidőben szerzett gól felpörgeti és új magasságokba repíti. Ott van még Eboué, a “pass master”. Az utóbbi megjegyzést olvasva szolidan letettem a hajamat, majd kínosan elmosolyodtam. Ezt nem gondolhatta komolyan az öreg. Eboué jobb bekk. Nem szélső, nem védekező középpályás. Gyors, jól cselez, de ostoba és túlságosan agresszív. Kérdem én, ha egy éppen újjászülető Decóval, vagy egy Andersonnal összeakad, mit fog tenni, azonkívül, hogy kiállíttatja magát az első félidőben? Abou Diaby is egy lehetséges opció, de arról tavaly meggyőzött, hogy védekező szerepkörben felesleges játszatni. Ránézésre megvannak a kvalitásai a posztra, de úgy nem számíthatunk rá, hogy játszik egy hetet, majd lesérül egy hónapra. Djourou neve is megfordult volna a fejemben egy évvel ezelőtt, de már télen is láthattuk, hogy a mester védőként számít rá, akárcsak Alex Songra. Na ezt a büdös masszát nevezem én problémának.

Még egyszer szeretném elmondani, hogy e bejegyzés célja nem az, hogy meggyőzzem olvasóinkat arról, hogy biza most a középcsapatok szintjére süllyedünk, csupán előre szólok, hogy ne legyen akkora meglepetés, ha esetleg nem nyerünk idén sem trófeát. PL 3. hely, BL negyeddöntő. Szerintem.

Sosem akartam, hogy címlapokon tetszelgő sztárokat vásároljunk, de az istenért főnök, a vak is látja, hogy a keret erősítésre szorul. Abban bízom, hogy idén elkerülnek minket a sérüléshullámok és a téli átigazolási időszakban legalább az egyik csapatrész játékosproblémáit megoldja az öreg egy-két tapasztalt, minőségi játékos szerződtetésével. Megfogyva bár, de törve nem, továbbra is kitartóan szorítok a csapatnak és bízom a csodában.

Szeptember 13-án, szombaton utazik a csapat a Rovers otthonába, az Ewood Parkba. Kíváncsi vagyok Ince csapatára. Magabiztos, több gólos győzelmet akarok, a szokásos látványos támadófutball mellett.

Végül egy transzferlista az átláthatóság kedvéért:

Távozott:

Senderos -> Milan (kölcsön)
Flamini -> Milan (ingyé’)
Hleb -> Barcelona
Gilberto -> Panathinaikos
Justin Hoyte -> Middlesbrough
Lehmann -> Stuttgart
Traoré -> Portsmouth (kölcsön)
Barazite -> Derby (kölcsön)
Gilbert -> Leicester (kölcsön)

Érkezett:

Nasri – OM
Ramsey – Cardiff
Bischoff – Werder Bremen
Silvestre – Man United
Vela – Osasuna (kölcsönből vissza)

GO GUNNERS!

JJ

Up: “The new owner of Manchester City, Dr Sulaiman Al-Fahim, has intimated that Abu Dhabi United Group for Development and Investment (ADUG) could back a Ł135million bid for Manchester United winger Cristiano Ronaldo in January.”
Jesus fuckin’ Christ

Posted by Gooner in 18:39:33 | Permalink | Comments Off

Monday, September 1, 2008

Csáá!

    Na igen, még élek…

Egy baromi sűrű nyár után ideje ismét beleszokni a hétköznapokba. Először is elnézést, hogy úgy el tüntük mint szamár a ködben, kivéve JJ-t, aki a nyáron is hűségesen folytatta a blogozást amennyire lehetőségei engedték.

Azt hiszem a személyes részét a végére hagyom és belevágok a “szakmai” dolgokba. Na hát itt a szezon kezdete, és mi tűkön ülve várjuk az utolsó átigazolási nap híreit. Őszintén szólva biztos vagyok benne hogy érkezik valaki. Wenger nem hülye és ha mogyoróért is de muszáj hoznia valakit középpályára. Nagy meglepetésről beszél, és egy valószínüsíthetően kettős igazolásról. Kikről is van szó? Páran még Xabi Alonso-ban reménykednek és én is földhöz csapnám háromszor a seggem ha összejönne a dolog de nem látom megtörténni. Egyrészt az ára miatt másrészt hogy riválisnál van, bár Silvestre már megviccelt minket egyszer. Nem is tudom mit mondjak erről a dologról. Még régen MU-s koromban kifejezetten kedveltem a delfin-képű fickót, de most azt látom hogy hatalmas ellenszenv övezi a szurkolók körében. Ez abszolút érthető, de személy szerint rettentően örülök, hogy a mester hozott egy érett (delfin-)fejet. És a tiki-taki Senderos helyett ránk is fér. Viszont nem szeretném ha Djourou is távozna mint ahogy egyes pletykák hangoztatják. Szerintem neki van esélye még befutni nálunk. Egyébként láttátok mekkora mágus ez a Silvestre? Egy félidő alatt milyen tökéletesen változtatta át a feleségét Pat Vieira-ra! Apropó közönség a NU meccsen… a kamera egyszer ráközelített egy beszélgető párosra akikről gőze nem volt ki lehet az általam követett román kommentátornak. Nemtom nálatok felismerték-e a sárga trikós köpcös fazont, de épp a múlt heti angliai utam miatt tudom csak én is ki volt ő. Odaát nagy sztár, a Little Britain nevü sorozat egyik főszereplője, és csak most láttam pár részt a cuccból. Jó látni hogy ilyen “komoly” médiaszereplők követnek minket.

A másik név akit sokat emlegetnek most De Guzman. Na most lehet nálam van a gond, de ő nem egy támadó középpályás? Az meg minek? A másik Guzman a Deportivós VKP. Lehet róla van szó csak valaki félreértett valamit a sajtóban? Ugyanis róla biztosan tudom hogy kanadai de a Feyenoord-os “első sorban” holland. Arról nem is beszélve hogy fiatal, nekünk meg egy érett fej kéne.

Amit nem értek, és őszintén szólva csodálok hogy nem került szóba, ennél fogva nagy esélyünk lehet a leigazolására, az az EB holland felfedezettje, Engelaar. Tényleg csodálkozom azon hogy nem hozták szóba velünk. Nagyot játszott a tornán, hatalmas egy melák, nem fogják könnyen lerugni és szerintem elég olcsó is. Vagy akár a partnere, de Jong. Ő talán még megfelelőbb volna, mert ő volt kettejük közül a dinamikus VKP, Orlando inkább a fizikai jelenlétért, a “statikus elemért” volt felelős.

Egyébként… Mi a fenét képzel ez az Ashley? Úgy ült és viselkedett a lelátókon mintha egy kocsmában követné a meccset. Azért könyörgöm mégis csak egy klub elnöke, egy kurva zakóra nem telik neki? Alá veheti a “Kingkev”-es polóját, mit bánom én, de ez nem méltó a poziciójához. Hogy lehet egy ilyen emberrel komoly milliókról beszélgetni miután már csak épp köpködni nem láttad a meccsen?

Nasri… tetszik amit látok. Rosicky helyében komolyan aggódnék. Ez a srác tényleg nem hétköznapi, magasan a legtöbbet szereplő játékos volt abban a 3 meccsben amit eddig sikerült követnem. Wenger nem szokta az új fiúkat egyből a mélybe dobni de gondolom rá volt szorulva a dologra és Nasri simán kibírja az angol 90 percet. Én 10-et sem bírtam odaát egy csapat 40 éves ellen. Jó látni hogy élet van végre a bal oldalon, szerintem Clichy-vel is jobban megértik majd egymást mint Rosival, akit nem lehetett megszokni mert nem volt eleget pályán. Azt hiszem itt lesz egy zsírosabb igazolás ami végre kifizetődik a mesternek. Barton felcseszhette volna az agyát de kellően reagálta le. Elősször is odatette a lábújját, ez már megmutatta a két játékstílus és játékos közötti különbséget. Barton az angol a bozótágó kés, képtelen semmi kifinomultra és egyszerüen elgázolja a másikat. Nasri a muzulmán francia aki tudja hogy csak egy lábfejmozdulatból ugyanazt előidézheti. Aztán meg a saját módján alázta újra mikor a lábai között adta át a labdát. “Látod te rugsz, én ilyet is tudok” mondhatná. Szóval ahogy a bekezdés elején is mondtam: tetszik amit látok.
Ide tartozik, hogy a reptéren visszafelé vettem egy FourFourTwo magazint, és van egy riport benne Fabregas-szal. Ott is azt nyilatkozza a jövendőbeli kapitányunk, hogy az érésük egy fontos pontja, hogy nem hagyják magukat lerugni a pályáról. Az egész csapat egyre inkább igyekszik megbirkózni a fizikai játékkal, és mindannyian készek felvenni a kesztyűt ha valaki kakaskodni akar. Ezt láthattuk nála is mikor egyszerüen elgázolt egy védőt és ahogy már ki lett fejtve Samir-nál is. Sagna meg már tavaly is “üzente”: “ne gyertek közel”. Végre! A foci nem erről szól, de ha valaki így akar ellenünk játszani, fuck’em!

Összegezve nem tartom túl ütőképesnek a csapatot így ahogy van. Nagyon hiányzik az a gerinc középről, és még vele sem biztos hogy komoly kihívók leszünk idén. Bár csalódtunk már nagyobbat is. Tavaly ilyenkor sokkal optimistábban láttam a helyzetünket, és nagyjából be is igazolódott a dolog, de bár csak most tévednék. Amit már a tavalyi szezon végén meg akartam írni az az hogy a mesternek valami újra kellene tanítani a srácokat. Túlságosan kiismerték már a játékunk, talán a legkiszámíthatóbb csapat vagyunk a ligából. Szépen tudunk játszani, de csak úgy. Meg kell tanulni a magas labdákkal játszani, nincs mese. Amíg kuriózum leszünk mindenki arra törekszik majd hogy minket különösképp megverjen. Ez így szokott lenni. A mester meg túlságosan ragaszkodik az elveihez, ez jelen pillanatban gyengeség. Meg kell lepni a többieket. Amúgy az is egy külön sztori amit az átigazolásokkal szarakodunk. Mindenki Wenger torkát akarja átharapni, de meg vagyok győződve hogy nem ő a hibás. Igen, eléggé a saját hírnevének élősködője lett, és a múltbéli sikereket most már ideje újakkal erősíteni, de a pénzzel való bánásmódjáért tutira nem ő a főludas. Megvolt az első pofon a Fulhamtől, aminek nagyon örülök. Ez hamar levette a nyomást a srácokról. Rádión követtem Angliában a meccset, nem láttam valójában mennyire szarul játszottak de hiszek a többieknek.

Szóval nagyon bizi nyaram volt és a tavalyi lébecolás után rám is fért.  Jártam pár helyen, tettem pár dolgot, jót is rosszat, de jobban érzem magam mint tavasszal és ez nagy dolog. Nem akartam ide sírni magamat és nem is fogom ezentúl sem, hírek, események, jönnek mennek… kemény az élet és az egyetlen esélyed ha te is azzá válsz. Férfidolog. Évekig bánkódtam valamin amin nem kellett volna, az angliai utam úgy volt szar ahogy volt, de valami fontosat megtanultam. Nem más emberek hozzád való viszonya határozza meg hogy te ki és mi vagy!

Na akkor az ógörög “Alala!” helyett:

Go Gunners!

Lonkosz

Posted by Gooner in 08:17:54 | Permalink | Comments Off

Sunday, August 17, 2008

Hát elkezdődött…

A tegnapi West Bromwich Albion elleni 1-0-ás győzelemmel megkezdődött az Arsenal 2008/2009-es menetelése. Pár nappal ezelőtt lezajlottak a csapat utolsó felkészülési mérkőzései az Amsterdam Tournamenten: 2-0-ás hátrányból fordítva nyertünk az Ajax ellen, majd másnap römiztünk a Sevilla csapatával.

Szerintem nem vagyok egyedül, ha azt gondolom, hogy még mindig nem megfelelő a keretünk. Wenger egy igazolást ígér. Szinte 100%, hogy védekező középpályást vesz és a különböző “szaklapok” szerint a legnagyobb esélyünk Gökhan Inlerre van. Még mindig tartom magam ahhoz, hogy kellene egy univerzális hátvéd, egy pengés szélső és egy gyilkos csatár, de úgy látszik ezekből nem lesz semmi.

Másik csapatot érintő hír, hogy Wenger zöld utat adott Justin Hoyte-nak, így az angol bekk egyelőre ismeretlen összegért a Middlesbrough-hoz igazolhatott. A Gooners’ Blog szerkesztőinek és olvasóinak nevében ezúton is sok szerencsét kívánunk neki új csapatában. Hajrá Justin!

Most pedig hadd térjek a lényegre, a tegnapi meccsre!

A mezei Arsenal fan már meg sem lepődik, ha a gyenguszon majdnem egy kezdőcsapatnyi játékos van. Most sincs másként, Wenger 8 játékosára nem számíthatott: Alex Song az Olimpián vitézkedik, Touré még nem 100%-os (bár játszott egy rövid ideig), sérülés miatt hiányzik Fabregas, Senderos, Diaby, Rosicky, Eduardo és Bischoff. Le Boss az alábbi XI-t küldte az Emirates gyepére:

Almunia – Sagna, Clichy, Djourou, Gallas – Walcott, Nasri, Eboué, Denílson – Bendtner, Adebayor.

Fantasztikusan kezdték a srácok a meccset, Nasri már a negyedik percben megszerezte az előnyt első Premier League-es mérkőzésén. Bendtner passzolt a bal oldalra Clichynek, aki Denílson felé továbbította a labdát, a brazil az alapvonal környékéről visszapasszolt, Samir pedig okosan a hosszúba lőtte a labdát a tehetetlen Scott Carson mellett. A bal oldalunk rendkívül erős volt, Clichy és Nasri remekül megértették egymást és számos akciót vezettek. A következő igazán emlékezetes momentum a 11. percben történt; William Gallas, csapatunk kapitánya jó 35 méterről eresztett el egy sistergős bombát, ami csak pár centivel kerülte el a vendégek kapuját. A 20-25. percig még számos veszélyes akciót vezettek a fiúk, de gólt nem szereztünk, hála a pocsék helyzetkihasználásnak és a rossz döntéseknek. Nagyjából ekkor támadt fel a WBA is, rövid időn belül pedig az első helyzetüket is elkönvyelhették, Do-Heon Kim lövését Almunia paskolta félre. A hátralevő 15 percben csökkent az iram és a helyzetek száma, csak Eboué riogatta a szurkolókat pontatlan távoli próbálkozásaival.

A második játékrészben is az Arsenal uralta a játékot, az 50. percben pedig sor került az első ziccerünkre. Egy szép akció után Adebayor tört be, majd megcélozta a hosszú sarkot, azonban a labda messze elkerülte Carson kapuját. Két perccel később megizzasztotta az Arsenal játékosait és szurkolóit Gera volt csapata, egy komoly védelmi hiba után a végig veszélyt jelentő Ishmael Miller lőtt kapura, Almunia hárított, az ismétlést pedig a gólvonalról vágta ki az amúgy rendkívül jó formában játszó Johan Djourou. A WBA támadásra válaszolni kellett, Nasri pedig nem szórakozott, remekül játszotta meg Adebayort, aki csak milliméterekkel tévesztett célt. A 69. percben cserére szánta el magát Arséne Wenger, a gyenge napot kifogó Nicklas Bendtnert Robin van Persie váltotta, majd 4 perccel később Touré érkezett Walcott helyére. A változások után Touré elfoglalta helyét a védelem tengelyében, Djourou fellépett Denílson mellé, Eboué pedig kikerült a jobb szélre. A 80. perc környékén villant először van Persie, a holland támadó fejesét Carson húzta le. 6 perccel később javítani próbált, kiszorított helyzetből kanalazott kapura, de a lövés centikkel kerülte el a lécet. A hátralevő percek különösebb történés nélkül lecsorogtak, az Arsenal pedig magabiztos győzelemmel kezdte a 08-09-es szezont.

A meccs legjobbja egyértelműen Samir Nasri. Rendkívül aktív volt az egész találkozón, bejátszotta a középpályát, gólt szerzett, voltak veszélyes átlövései, remekül játszott össze Clichyvel és Adebayorral és a védekezésben is segített. Samir egy mérkőzésen többet próbálkozott, mint Hleb egy egész szezon alatt. Ez kérem egy 9-est érő teljesítmény. Remélem elkerülik a sérülések és csillogni fog egész évben.

Manu Almunia viszonylag könnyű meccset tudhat maga mögött, sok dolga nem volt, viszont azokat hibátlanul oldotta meg, 7. Sagna kissé lassan pörgött fel, de a találkozó többi részében kiválóan vette ki a részét mind a védekezésekből, mind a támadásokból, 8.5. Clichy igazi klasszisként játszott, méltó a PL legjobb balbekkje címre és ezt tegnap is bizonyította, 8. Belső védőink, Djourou és Gallas egyetlen esettől eltekintve jól játszottak, embereik sok vizet nem zavartak, ezenkívül még elegáns megoldásokat is láthattunk tőlük. A kapitány rendkívül határozott volt, de a balhéja miatt csak egy 7-est kap. A svájci Djourou előtt most hatalmas lehetőség nyílt, hisz Touré és Senderos kiesésével megkapta az esélyt, hogy bizonyítson. Az első meccs alapján azt kell, hogy mondjam, hogy jó úton halad, 8. Csak így tovább, Johan!

Fabregas hiányában Denílson próbálta betölteni a középpálya motorjának szerepét, de azt hiszem ez nem sikerült maradéktalanul. Denílson nem egy gyors gyerek és többször is feleslegesen vállalta fel a futóversenyt, így sokszor elveszítette a labdát, emellett több aktivitást és több társakat mozgató passzt várok tőle. Figyelnie kellene az átlövésekre is, ugyanis jobbára pontatlan lövéseket ereszt el, pedig mindannyian tudjuk, hogy tud jobbakat is. Nem játszott rosszul a brazil, hisz gólpasszt is adott, sok labdát gyűjtött és kellően agresszív volt, de a fent felsorolt dolgokra figyelnie kellene véleményem szerint. 7.5.

Még mindig nincs igazi védekező középpályásunk, így Wenger kísérletezget. Tegnap Emmanuel Eboué kapta meg a lehetőséget és bátran állíthatom, hogy meglepően jól teljesített. Bár otthon felejtette a lövő cipőjét (volt egyáltalán neki ilyen?), mégis rendkívül impresszíven játszott, rengeteg labdát gyűjtött, jól passzolt (!) és természetével ellentétben nem is szabálytalankodott sokat. Tényleg meglepett, így megajándékoznám egy 8-assal.

Theo Walcott finoman szólva sem élete mérkőzését produkálta. Szinte mindig rosszul döntött, feleslegesen cselezgetett, belevezette a védőkbe a labdát, sokszor el is adta a játékszert, de az egyik legnagyobb baj, hogy nem emlékszem arra, hogy volt-e egyáltalán lövése. Elégedetlen vagyok, remélem a jövő heti Fulham elleni meccsen egy egészen más Theo Walcottot láhatunk, 5. Nicklas Bendtner volt a másik, akinél húztam a szám. A dánnak ugyan volt egy veszélyes fejese, de ő is számos alkalommal rosszul döntött, ezenkívül a labdaátvételek utáni első érintések rendre rosszul sikerültek, így könnyedén elveszítette a labdát, 5.5.

Emmanuel Adebayornak legalább két gólt kellett volna lőnie. Rendben, hogy ez volt az első bajnoki az új szezonban, de a ziccer az ziccer, amit kegyetlenül be kell verni, független attól, hogy a szezon melyik felében vagyunk. Az első félidőben rendkívül aktív volt, embereit rendre megverte, a második játékrész végére azonban elfáradt és Barnett többször felülkerekedett párbajukban. Mindezek ellenére Adebayor nem szégyenkezhet, bár a góltalansága elégedetlenségre adhat okot. Utóbbi miatt csak 7-est kap.

VP nagy akaraterővel lépett pályára csereként, hajtott rendesen és benne volt a gól a lábaiban, azonban kevés időt kaptott kibontakozásra. Na nem baj, majd a Fulham ellen!

Összességében azt mondom, hogy jó meccset játszottak a fiúk, viszont kicsit húzom a szám, mivel a helyzetkihasználásunk förtelmes. Ezt a meccset legalább 4-0-ra kellett volna megnyerni. Könyörtelebb befejezést, több átlövést várok, a sérülteknek C-vitamint, Wenger pedig igazoljon, az istenit neki. :D

GO GUNNERS!

JJ

Posted by Gooner in 13:04:17 | Permalink | Comments Off

Sunday, August 3, 2008

Emirates Cup 2008 – Day Two

Ma is könnyed, nyári hangulatban folytatódtak a küzdelmek, az első mérkőzésen a Juventus meglepetésre kikapott a Hamburgtól, míg a másodikon az Arsenal egy gólos győzelmet aratott a Real Madrid felett.

A 3-0 alapján az ember azt gondolná, hogy a HSV csapata lealázta a Zebrákat, azonban ez erős túlzás lenne. A vezetést Guerrero szerezte meg a 19 percben: egy remek kiugratás után lehagyta a védőjét, majd ragyogóan gurította el Chimenti mellett a játékszert. Az első félidőben a Juventus folytatta az Arsenal ellen is mutatott futballgyilkos játékát és egészen a 60. perc környékéig nem is igazán változott a helyzet. Akkor azonban Ranieri több cserével is élt, akik felpezsdítették az olaszok játékát: Iaquinta 5 perc alatt legalább 3 gólt löhetett volna. A növekvő nyomásnak a HSV kitartóan ellenált, Rost kapus bravúrt bravúrra halmozott, azonban egy remek passz után Camoranesi mégis a hálóba talált. Az örömünnep csak rövid ideig tartott, ugyanis a partjelző lest jelzett, a játékvezető pedig érvénytelenítette a gólt. Úgy látszik van igazság, mondhatnánk, azonban ettől az Arsenalnak nem lesz eggyel több pontja, amivel jóval előrébb végzett volna a végelszámoláskor. Természetesen nem szívom mellre a dolgot, hisz ez csak egy felkészülési torna, mindenféle tét nélkül. Térjünk vissza a mérkőzésre! Egészen a rendes játékidő végéig felváltva vezették a támadásokat a csapatok, de az utolsó percekre a Juventus összeroppant, ezt pedig Ivica Olic két góllal is büntette, ezzel beállítva a 3-0-ás végeredményt.

Sokszor rendkívül látványos akciókat láthattunk a hamburgi csapattól, amely rendkívül jó benyomást tett bennem. Már korábban is szimpatikusnak találtam őket, de ez most tovább erősödött. Egész jó állománnyal rendelkeznek, említhetjük Zidant, Jarolimot, de Jongot, Trochowskit, a nagy tehetség Kompanyt és végül, de nem utolsó sorban Rafael van der Vaartot, a csapat karmesterét, a HSV motorját. Távolléte ellenére is egész jól szerepelt a gárda, bár azt nem szabad elfelednünk, hogy ezek a meccsek igenlaza hangulatban folytak, egyik csapat sem tette magát oda igazán.

A második mérkőzésen az Arsenal játszott a Real Madrid ellen. Mikor megláttam a felállást, elmosolyodtam, hisz a Blancók ellen kivezényelt gárdára jóindulattal ráfogható, hogy a jelen lehetőségekhez viszonyított legjobb csapat:

Almunia – Sagna, Clichy, Senderos, Gallas – Walcott, Nasri, Diaby, Denílson – van Persie, Adebayor

A már sokszor emlegetett nyárias hangulat és a tétnélküliség tudata mellett is egész jól kezdtek a srácok. A Real Madrid nem sok akciót vezetet, Walcotték viszont annál inkább! Több lehetőségünk is adódott, de sajnos mindig előjött a csapat betegsége, az utolsó pillanatban hozott rossz döntések és a pocsék befejezés. Az első igazán nagy lehetőségünk a 10. percben adódott, Adebayor van Persie-nek passzolt az ellenfél büntetőterülete előtt, a holland pedig a jobb szélre tette a labdát a berobbanó Theo Walcottnak, aki nem totojázott, tüzelt, de sajnos célt tévesztett. Csatárainkon kívül még Denílson és Diaby is próbálkozott. Örültem, hogy mertek lőni, de jóval több átlövésre lenne szükség és Denílson esetében sokkal pontosabbakra, ugyanis próbálkozásai még csak kaput sem találtak. A 33. percben van Persie tekert egy fantasztikus labdát Adebayor fejére, aki képes volt kihagyni a kihagyhatatlant és mellé stukkolt. Pár perccel később a Real Madrid is életjelet adott magáról: Robinho passza után Javi Garcia eresztett el egy életerős löketet, de a labda centikkel elkerülte a felsőlécet. A 41. percben is villant a spanyol csapat, Guti szemfüles labdájára Raúl csapott le, de kisebb kalamajka után Almunia összeszedte a labdát.

A második félidőt is az Arsenal kezdte jobban, az első helyzet van Persie nevéhez fűződik, de a próbálkozás sajnos nem hozott eredményt. A 48. percben újra Robinhoz került a labda, de az egyik spanyol hátvéd hátulról fellökte, a spori pedig azonnal a büntetőpontra mutatott. A labda mögé Emmanuel Adebayor állt, aki higgadtan el is végezte a tizenegyest, 1-0. A 68. percben újra a togói villant, végigszlalomozott a Real Madrid teljes védelmén, azonban a lövés centikkel ugyan, de elkerülte a kaput. A 76. percben Wenger cserékkel élt, felhozta Bendtnert, Ramseyt és Wilsheret. Az angol hamar észrevétette magát, ragyogóan rázta le őrzőjét, Javi Garciát, majd Bendtnernek passzolt, aki szerintem rossz döntést hozva Velát próbálta megjátszani. Sajnos rosszul. A helyében én biztosan ráfordultam volna, az a helyzet megérdemelt volna egy kapusizzasztó lövést. A hátralevő percek gyorsan lecsorogtak, a játékvezető hármas sípszavával pedig véget ért az Emirates Cup második kiírása. Az Arsenal 4 ponttal 4. helyezett lett, harmadik a Juventus szintén 4 ponttal, második a Real 5-tel, a győztes pedig nem más, mint az esélytelennek tartott HSV csapata! Gratulálunk!

 

Vessünk egy pár pillantást a játékosainkra! Almunianak nagyok sok dolga nem volt, egyetlen igazán meleg helyzetre emlékszem, amikor csak ököllel tudta kiütni a labdát. Sagna rendkívül hasznosan játszott, jó passzokat és káprázatos szereléseket láthattunk tőle, emellett volt pár ígéretes beadása is. Clichy ma kissé szürke volt, vétett is pár hibát, de ő is rengeteget dolgozott. Azért meglátszott rajta, hogy a nyaralás óta van már pár meccs a lábában. Két középhátvédünk, Gallas és Senderos elég csendes mérkőzést tudhatnak maguk mögött. Igaz, a meccs vége felé Robben párszor megtáncoltatta őket, de különösebb veszélyt nem kellett elhárítaniuk.

Az új igazolás, Samir Nasri is kezdőként lépett pályára. Volt pár látványos megmozdulása és remek passzokat láthattunk tőle. Kicsivel több bátorságot és több próbálkozást szeretnék látni tőle. Természetesen nincs még baj, hisz kell neki az idő, míg beilleszkedik. Denílson is nyugodtan térhet nyugovóra az éjszaka, kitett magáért, ahogyan azt a többi felkészülési mérkőzésen is tette. Bejátszotta az egész pályát, jól mozgatta a fiúkat, igaz hozott pár rossz döntést, de én elégedett vagyok vele. Diabyn már láttam nyomokban a tavalyi szezon jeleit: jól cselezett, szinte ragadt hozzá a labda. Rendkívül harcias volt, néha kicsit durva is, de ez még belefér szerintem. Robinhoval rengeteget csatázott, akárcsak Walcott, aki ma remek berobbanásaival és a védők megtáncoltatásával vette ki a részét az Arsenal győzelméből. Gólszerzési lehetőségei is adódtak, de a befejezésekkel probléma akadt, így sajnos ma nem tudott gólt szerezni, de úgy vélem nagyszerű szezon áll előtte.

Csatáraink, van Persie és Adebayor remekül dolgoztak össze ezen az estén, számos kiváló támadást vezettek. Adebayor akár mesterhármast is szerezhetett volna, de ezt betudom annak, hogy még nincsen „szezonformában”. Muszáj kiemelnem, hogy ma fantasztikusan játszott, gólhelyzetei mellett szinte minden passza rendben volt (!!!), labdaátvételeinek többsége is összejött (!!!) és rengeteget segített a mezőnyben. Nálam mindenképpen ő a meccs embere. Hasonló teljesítményt várok el tőle a szezonban, természetesen akkor már egy magasabb szinten, meccsformában, maximálisan felpörögve. Szép volt, Ade!

 

Essen pár szó a Real Madridhoz is!

Hanyagoljuk egy kicsit ezt a meccset és foglalkozzunk egy kicsit a csapatot mostanában körülvevő tényezőkről. Tudom, hogy ez ez Arsenalos blog, de valahogy most foglalkoztat a téma és hátha akad olyan olvasónk, aki kíváncsi.

Cristiano Ronaldo és Robinho:

Most nem szeretnék belemenni a szappanoperákat megcsúfoló bohózat eseményeinek felsorolásába, csak annyit szeretnék megemlíteni, hogy bár Ronaldo mögött fantasztikus szezon áll és valószínűsíthetőleg tényleg Madridba vágyik, de nem hinném, hogy Robinho rovására kellene ezt az üzletet nyélbe ütni. Robinho egy biztos pont (volt) a Real Madridban, simán van akkora spíler, mint Ronaldo, szerintem még jobb is és ezt a spanyolok egyszerűen csak félresöpörnék, hogy megszerezzék a portugált. Nagyon nem biztos, hogy a Real jól jön ki ebből a bizniszből, még akkor sem, ha megkapják Carvalhot a minap a Milant kifüstölő Cselzitől. Ramón Calderón helyében én mindent megadnék Robinhonak, amit kér.

Reálék azt mondják, hogy mindenképpen meg kell erősíteni a keretet legalább egy támadó középpályással és egy csatárral. Kérdem én, ebben az esetben az jól jönne, ha megválnának az egyik legjobb játékosuktól? Nem mintha sajnálnám őket, de Robinhonak a Real Madridban a helye, teljesen felesleges a Cselzibe, amikor úgyis van ott egy halom midfilder, meg egy raklapnyi támadó.

Ha a Real Madrid valóban meg akarja venni Ronaldot, hát akkor vigyék, engem különösebben nem izgat, de ezt ne Robinho rovására tegyék (és ne is Robbenére). Sajnos nagy pénzben nem mernék fogadni arra, hogy a kis brazil Madridban marad, bármennyire is szeretném.

Reakció Hegyi Iván borús jóslataira:

Hegyi Iván országos Real Madrid szimpatizáns, de nem hiszem, hogy valóban olyan rossz lenne a Blancók helyzete, mint ahogy azt ő gondolja. Ne feledjük, hogy ez a csapat (kisebb változtatásokkal) megnyerte a La Liga 2007-2008-as kiírását. Hegyi Iván szerint a Real Madridból kiveszett a Real Madrid, a művészi, tanári játék, eltűntek a klubból a csillagok. Kérdem én, Robinho micsoda? Robben micsoda? Sneijder micsoda? Lehet, hogy nem Zinedine Zidane-ok, vagy Puskás Öcsik futkosnak ma hófehérben, de nem kellene így lesajnálni ezt a keretet, mivel igen jó játékosokból áll. Hegyi Iván úgy beszél, mintha ez a Real Madrid nem tudna szépen futballozni, holott a tavalyi szezon során számos alkalommal figyeltünk tátott szájjal némely madridi akciót. Ahogy azt Myles Palmer is írta az ANR-en, Florentino Perez és a galakticusok már történelem. Ez egy másik Real Madrid. Nem kell leírni.

Elnézést ezért a kis kitérőért, de egy picit kikívánkozott. Természetesen várom a reakciókat, kommenteljetek ezzel kapcsolatban is nyugodtan!

 

 

Véget ért tehát az Emirates Cup, a HSV az idei győztes. Bár nem láthattunk vérre menő küzdelmeket, mégis úgy gondolom, hogy tanulhattunk ebből a két mérkőzésből, Wenger minden bizonnyal leszűrte a tanulságot. Legközelebb a Huddersfield elleni meccs után jelentkezem, de ha lesz valami komoly hír, akkor arról természetesen tájékoztatunk titeket.

GO GUNNERS!

JJ

Posted by Gooner in 19:59:03 | Permalink | Comments Off

Saturday, August 2, 2008

Emirates Cup 2008 – Day One

Ma játszották le az Emirates Cup első fordulóját az Arsenal stadionjában. Két igazán „nyári” mérkőzést láthattunk, egyik csapat sem adta ki magából a maximumot.

Az első meccsen a Real Madrid 2-1-re verte meg a HSV gárdáját. Nem hajtották magukat szét a csapatok, de láthattunk pár szép támadást. Az áttörést Salgado harcossága és remek centerezése révén van Nistelrooy hozta meg a 38. percben. A második félidő elején a csereként beállt egyiptomi Mohamed Zidan egyenlített egy fantasztikus találattal: a kiváló csatár 16 méterről tekert a pipába, nincs kapus aki védje. A mérkőzés végétt megnyomta a Real, a bravúrt-bravúrra halmozó Rost Parejo fejesénél már tehetetlennek bizonyult, így a Madrid 2-1-re győzött a kupa első találkozóján.

A második meccsen az Arsenal mérkőzött meg a Juventus csapatával. Azt gondoltam, hogy Wenger félreteszi a fakót és a helyzethez képest legerősebb csapatával fog kiállni a torinóiak ellen, de hatalmasat tévedtem. A jóindulattal is C csapatnak nevezhető Arsenal így állt fel:

Fabianski – Hoyte, Gibbs, Djourou, Senderos (K) –Eboué, Wilshere, Denílson, Ramsey – Vela, Bendtner

Lehetséges, hogy Wenger csak azt akarta letesztelni, hogy a fakóból kire számíthat sérülések esetén egy komolyabb gárda ellen, de ennek ellenére ezt a meccset egy jó lehetőség elpocsékolásának érzem, hisz erre a célra ott volt a Stuttgart és ott lesz még az Ajax is.

Nem mondhatnám, hogy „Arsenalosan” kezdődött a mérkőzés, hisz amint azt a bevezetőben is említettem, elég nyári formában játszottak a játékosok. Volt egy 20 perces periódus, ahol nagyon megfogtuk a Juventust, de pontatlanságok és egyéb hibák révén nem sok lövésünk volt. Eboué rendkívül aktív volt, viszont az ő nevéhez fűződik a legtöbb pontatlan passz, ebben biztos vagyok. Akárcsak tavaly, ma is rendkívül gyors volt, megcsinálta magának a helyet, de a döntő pillanatban rendre rontott. Wilshere sem villogot most igazán, látszott rajta a fáradtság, de nem probléma, hisz eddig az összes meccsen szerepelt, hozzá kell tennem, hogy csodálatosan.

A  35. percben Nedved és Trezegol kombinácója volt az első nagy Juve helyzet. A francia csatár be is talált, de a játékvezető jogosan érvénytelenítette a gólt. Pár perccel később Denílson szerelte szabálytalanul Pavel Nedvedet, a szabadrúgást Iaquinta laposan a hosszú sarok felé lőtte, Trezeguet pedig beletette a lábát, így a labda a hálóba csorgott a tehetetlen védők szeme láttára. A vak is látta, hogy les volt, de az egyébként rosszul helyezkedő partjelző nem intett, így a játékvezető érvényesnek nyilvánította Trez gólját.

A második félidő sokkal jobb játékot hozott, bár nem mondhatom, hogy le voltam nyűgözve. Az Arsenal többször is a kapujához szögezte a Juventust, de komoly helyzetekhez nem jutottunk. Wenger több cserével is élt, lehozta Ramseyt, aki többször is bohócot csinált a Juventus játékosaiból, lejött még a gyengén játszó Senderos és a kissé szürke Vela is. Őket Diaby, Adebayor és Gallas váltotta. Kiemelném Gallast, aki nem hagyta levegőhöz jutni Iaquintat, többször is kiválóan szerelte az olaszt, ezenkívül a később beállt Amaurit is remekül tartotta. Az 58. percben Eboué előtt adódott remek lehetőség, de az elefánt mellé tüzelt. A 60. percben újabb cserékkel élt Wenger: Eboué, Hoyte és Wilshere le, Sagna, Walcott és Nasri fel. Ebben az időszakban csak centik hiányoztak az egyenlítő találathoz, de hiába a cserék és Adebayor ziccerei, nem sikerült gólt szereznünk. A hátralevő percek pár Arsenal lehetőséggel és egy Camoranesi lövéssel csordogáltak le, a játékvezető nem hosszabbított, pár másodperccel a rendes játékidő lejárta után lefújta a mérkőzést.

Nem tetszett ez a dolog, azt gondoltam komolyabban vesszük ezt a tornát, mégha szart sem ér a trófea. Pár ember játéka tetszett, köztük van Gibbs, aki remekül védekezett a bal oldalon, Sagna, Gallas és Djourou. Hoyte-tal, Fabianskival, Senderosszal és Bendtnerrel viszont kissé elégedetlen vagyok. Adebayornak is megvoltak a helyzetei és a szokásos baromságai, a 3 ziccerből legalább egyet illett volna beverni. Nem érdemeltünk vereséget, mezőnyfölényünk révén bőven kijárt a döntetlen, bár az igaz, hogy nem sok próbálkozásunk volt. Nem értem, hogy Wenger miért nem dolgoz már ki egy stratégiát a felállt védelem ellen, mivel már évek óta ez a gyengénk, ezzel meg lehet fojtani az Arsenal támadásait.  Persze nem fogok most összetörni, hisz ez csak egy felkészülési meccs, de akkor is bosszant egy kicsit a dolog. Ugyanakkor úgy érzem a Juventus sem lehet büszke magára, egy szerencsétlen lesgól révén győztek egy jelentősen tartalékos Arsenal ellen…

Jelenleg az Arsenal az utolsó 0 ponttal, harmadik a HSV 1 ponttal, második a Juventus 4 ponttal, míg első a Real Madrid 5 egységgel.

Holnap a Real Madrid ellen játszunk, nem tudom milyen felállásra számítsak, de nem hinném, hogy egyik napról a másikra változna Wenger terve: egy-két helyet leszámítva biztosan a ZS csapat kezd.

JJ

Posted by Gooner in 18:37:02 | Permalink | Comments Off

Burgenland XI/VfB Stuttgart/Bischoff/Inler/Adebayor

Pár óra múlva kezdődik a Juventus elleni meccs az Emirates Cup keretein belül, gondoltam előtte gyors befirkantok egy bejegyzést a Haladás elleni mérkőzés óta történt dolgokról.

Július 28-án az Arsenal Burgenland tartomány válogatottja ellen lépett pályára, közel 3200 néző előtt a ritzingi stadionban. Természetesen ez alapján nem vonnék le messzemenő következtetéseket, hisz az első perc után látszott, hogy a találkozó komolytalan, hisz Wilshere már az első minutumban megszerezte a vezetést kedvenc csapatunk számára. Most sem nagyon erőltették meg magukat a fiúk, viszont jóval vidámabbnak, játékosabbnak tűntek, mint a Hali ellen. Valószínűleg ennek a következménye a 10-2-es győzelem. Bendtner 4-t vágott, Carlos Vela csak 3-t, Wilshere 2-t, végül Theo Walcott is beköszönt a 69. percben.

Az első komolyabb felkészülési meccset a Stuttgart ellen játszottuk, a kapuban Jens Lehmannal. Várakozásaimmal ellentétben Wenger nem a legerősebb keretét küldte a pályára, azonban végre valahára láthattuk Samir Nasrit is. A francia válogatott támadó középpályásnak számos remek passza és csele volt, ezenkívül az első félidőben még egy veszélyes lövést is jegyzett. A mérkőzésen Adebayor és van Persie mellett Gallas, Djourou, Eboué, majd később, a második félidőben Fabianski is pályára lépett. Adebayortól nem voltam elszállva, pár szép csel mellett rengeteg ügyetlenkedést is láthattunk tőle, Robin viszont több alkalommal is gólt szerezhetett volna. A hőn áhított találathoz akkor állt legközelebb, mikor egy remek kiugratás után lerázta emberét és át akarta emelni a labdát Lehmann felett, azonban a német portás lehúzta a labdát. Emmanuel Eboué új szerepkörben tűnt fel, most Denílson mellett védekező középpályást játszott és hozzá kell tegyem, nem is rosszul. Azt azért nagyon remélem, hogy a védekező középpályás kérdését nem házon belül akarjuk megoldani.

A mezőnyfölény természetesen akkora volt, hogy szinte felborult a pálya, de mégis a Stuttgart szerzett vezetést: Djourou és Eboué lelkes asszisztálása mellett Bastürk lőtt a hálóba, 1-0. Pár perc elégedetlen morgolódás után Carlos Vela nyugtatott meg, hisz egy okos góllal kiegyenlített. 7 perccel később egy újabb remek akció után Bendtner megragadta a vezetést az Arsenal számára. Az i-re a pontot Jack Wilshere tette fel a 73. percben: Clichy lenyűgöző cselei után remek labdát kanyarított a 16 éves angol játékos elé, aki okosan levette a játékszert, majd könyörtelenül a hálóba vágta a labdát a tehetetlen Jens Lehmann mellett, 1-3. Itt meg kell jegyeznem, hogy a meccs egyik, ha nem a legjobb játékosa mindenképpen Gael Clichy volt. Védekezésben és támadásban egyaránt fantasztikusat nyújtott, ráadásul szemetgyönyörködtető trükköket láthattunk tőle, nem egyszer kötött csomót a Stuttgart védőinek lábaira. Az az érzésem, hogy a francia balbekk előtt élete legjobb szezonja áll.

Bendtner és Vela fantasztikus párost alkotnak, nagyon érzik egymást. Jobbnál-jobb labdákkal látják el egymást, sorra rúgják a gólokat. Csak azt remélem, hogy a lendület nem törik meg a szezon kezdetekor és közel hasonló teljesítménnyel fognak előrukkolni. Őszintén szólva nem vártam, hogy Vela ilyen jól fog kezdeni Londonban. Persze nem akarok semmit elkiabálni, mivel ezek egyelőre csak felkészülési meccsek, de egyelőre tényleg le a kalappal előtte. Csak így tovább Carlos, mindig előre! J

Jack Wilshere 4 felkészülési meccsen 4 gólt lőtt, ami azt hiszem egy 16 éves fiútól nem semmi. A srác már most egy zseni, mi lesz vele később? Bele sem merek gondolni. Azt hiszem még Wenger sem számított arra, hogy Jackie ilyen elképesztően fog játszani és Wilshere elégedettségére adhat okot, hogy a mester benevezte az Emirates Cup-on szereplő keretbe, ami azért nem kis szó, mivel ha minden igaz, ott már csak a felnőtt keret fog játszani.

 Örültem ennek sikernek, hisz az ellenfél már jóval komolyabb szintet képviselt, mint az eddigi csapatok, akikkel az Arsenal a felkészülési mérkőzések során játszott, azonban az igazán komoly erőfelmérés az Emirates Cup lesz, ahol megütközünk a Juvetusszal és a Real Madriddal is.

 

Július 30-án sokak meglepetésére az Arsenal megerősítette, hogy leigazolták Amaury Bischoffot, a 21 éves francia-portugál középpályást a Werder Brementől. Számomra azért furcsa a dolog, mivel Amaury mindössze egy mérkőzést játszott a muzsikusok felnőtt csapatában, ezenkívül a tavalyi szezont a gyenguszon töltötte.

Arséne Wenger nem hülye, így minden bizonnyal nyomós oka volt elhozni az U-21-es portugál válogatott játékost Németországból. Bízom Wengerben, biztos vagyok benne, hogy feleslegesen nem igazolta le Amauryt, aki az első szezonban a tartalékok között fog szerepelni. A francia menedzser természetesen nyilatkozott az új szerzeményről. Elmondása szerint rendkívül ígéretes játékosnak tartja, de most az első számú feladat, hogy fizikálisan rendbe rakják, hisz sok ideig volt sérült.

Több hírforrás szerint a Arséne Wenger le fogja igazolni az Udinese svájci válogatott középpályását, a 24 éves Gökhan Inlert. A játékos középen és a széleken egyaránt bevethető, hasznossága megkérdőjelezhetetlen. Bischoff és Inler inkább támadóbb szellemű játékosok, Wenger pedig azt nyilatkozta, hogy két játékos leigazolását tervezi. Mivel a francia-portugál már csatlakozott a csapathoz, így értelemszerűen csak egy kiadó hely van, amit inkább vkp-re, vagy egy jó védőre kellene szánni, ugyanis jelenlegi keretünkből nem tudnék olyan középpályást mondani, akire hosszútávon is számítanék ezen a rendkívül fontos poszton. Denílson elsősorban nem deffenzív játékos, de ahogy elnéztem a Haladás és a Burgenland elleni mérkőzéseket, hátravontan játszott és labdszerzésre koncentrált. Azonban egy Manchester United, vagy egy Chelsea ellen nem merném beállítani a kezdőcsapatba. Rendkívül szimpatikus játékos, meg miegymás, de egy ilyen kulcsfontosságú pozíciót nem bíznék rá. Diaby is a kedvenceim között van. Őt sokan Vieirához hasonlították, de ez az összehasonlítás egyelőre rendkívül hízelgő Abou számára. Fizikálisan nincs vele akkora baj, de szerintem nem elég erős, emellett inkább támadóbb szellemű játékos, ahogy ezt megfigyelhettük a tavalyi szezon során is. Song tehetséges, viszont rengeteget bakizik, így őt sem állítanám a kezdőbe, Ebouével pedig nem kísérletezgetnék. Nekünk egy tökéletes fizikai állapotban levő, triplatüdejű terminátor kell, aki a támadások segítésére is képes, tehát Yaya Touré. Azonban ebből semmi sem lesz legnagyobb elkeseredésemre.

 

Hosszas találgatások után Emmanuel Adebayor pontot tett az átigazolásáról szóló pletykák végére. A togói csatár kijelentette, hogy mindenképpen maradni szeretne az Arsenalnál, nem távozik a csapattól. Húzott szájjal, de rábökök egy rendbent, de akkor mindenre ami szent számára ezen a földön, tanuljon már meg passzolni és labdát átvenni…

JJ

Posted by Gooner in 13:55:45 | Permalink | Comments (12)

Tuesday, July 22, 2008

Szombathelyi Haladás – Arsenal ZS

Múlt héten, miután hazajöttem egyhetes túrámról, azzal ijesztgettett a faterom, hogy elfogytak a jegyek. Heves hiperventilláció és pánikrohamok közepette kutakodni kezdtem a világhálón, hátha lehet még valamelyik jegyirodánál belépőt venni. Miután meggyőződtem arról, hogy a 4000Ft-os jegyből van még bőven, leszaladtam a legközelebbi Ibuszba és kis komplikációval, de megvettem a hőn áhított ticketet.

Furcsamód egyáltalán nem voltam izgatott, pedig életemben először nyílt lehetőségem arra, hogy élőben a helyszínen láthassam kedvenc csapatom mérkőzését. Őszintén szólva éreztem, hogy nem lesz ez akkora durranás, biztos voltam benne, hogy Arséne Wenger nem fogja elhozni legjobbjait Szombathelyre.

Ma reggel egy kellemes görccsel a jobb vádlimban ébredtem. Miután sikerült végre lábra állnom, kimentem reggelizni, majd szunyáltam egyet, aztán megint reggeliztem és megint szunyáltam, míg végül ebédeltem egyet ráhangolódásként. :D Katattam-matattam, zenét hallgattam, lejátszottam pár mérkőzést a PES2008-ban, olvasgattam a meccsel kapcsolatos cikketket, híreket, majd jelzett a telefon, hogy indulnom kell az unokatesómékhoz, ahol felvesznek. Útközben szoba jött, hogy fel kell vennünk egy negyedik személyt. Neve hallatán unokatesóm hüledezni kezdett, de megnyugtatták, hogy nem, nem fogja végigpofázni az utat. Természetesen nem így lett, így egész úton hallgathattuk a győrvári Freud elmélkedéseit… már amennyit értettünk belőle.

Kényelmesen megérkeztünk Szombathelyre, persze parkolóhelyet nehezen lehetett találni. A kapuknál különváltunk, mivel más helyre szólt a jegyünk. Míg sorban álltam, megpillantottam a melegítő Manu Almuniát, elmosolyodtam. Ezek a fiúk tényleg léteznek és a saját szememmel pár méterről látom őket. :D

Pár perc múlva elfoglaltam az amúgy rendkívül szar állapotban levő jobb karély egyik korlátját. Már a melegítéskor is látszott, hogy a fiúk nem fogják összetörni magukat, csak lazán passzolgattak és kocogtak. Vetettem pár pillantást a körülöttem levő szurkolókra. Jó helyre jöttem, szinte mindenki Arsenalos mezben, vagy valamilyen szurkolói cuccban tetszelgett. Volt mindenféle feliratú trikó, kezdve Kanubayortól, Recordbreaker 186-tól, Bergkampon át a mai játékosokig. Persze az ember két másodperc alatt kiszúrta az angolokat. Hegyekben álltak a környékükön a söröspoharak és a mogyorósdobozok, hangosan és kedélyesen beszélgettek.  Szinte mindegyikőjükön volt valamilyen Arsenalos tetoválás, legalább egy. Az egyik fickó vádlijára például a Highbury logója és az utolsó, Wigna elleni mérkőzésen elfoglalt székének pontos helye volt felvarrva.

 Szarabbnál szarabb zenék kíséretében elmondtak pár érdekességet a csapatokról és játékosaikról, majd rövidesen eldörrent a meccs kezdetét jelző ágyú, Clichy vezetésével hangos ováció mellett kivonultak a fiúk a gyepre.. A kezdőcsapat valahogy így nézhetett ki:

———Vela—————Bendtner———-

-Wilshere—————————Walcott-

—————Ramsey-Denílson————-
-Clichy-J. Hoyte—-G. Hoyte-Sagna-

——————-Almunia——————–

Igen, nem ezt írták az újságok, de mint mondtam, én nem a legjobb kezdőre számítottam. Nekem teljesen mindegy volt, így is kitörő örömmel tapsoltam meg a kedvenceimet.

Király játékvezető hangos sípszava után a Hali kezdte a mérkőzést. Természetesen az Arsenal magasan fölényben volt, de a Haladásnak is voltak szép momentumai. Az első igazán emlékezetes pillanat Denílson elemi erejű lövése volt, ami majdnem ketté törte a keresztlécet Rózsa feje fölött.

Úgy éreztem, hogy az első 20-25 percben Ramsey próbálta mozgatni a srácokat, volt pár nagyon szép labdája, de utána már jobbára pontatlanul passzolt, így sok labdát eladott. Biztos vagyok benne, hogy lesz ez jobb is, de pár mozdulatáról is lerí, hogy nagyon jó focista lesz belőle.

Az elég lassú iramú mérkőzés csendjét a Haladás szép támadása és végül Kenesei gólja törte meg. Védőink asszisztálása mellett remekül vette át az egyébként túlsúlyosnak tűnő támadó, majd átemelte a labdát Manu fölött. Gavin Hoyte mentett, de Király játékvezető szerint a labda már a áthaladt a gólvonalon. Nem véleményezném a döntést, hisz az én helyemről nem volt rendesen látható a találat, viszont azért azt elmondanám, hogy először senki sem örült, az ünneplés csak akkor kezdődött, amikor Király játékvezető sípolás és heves mutogatás közepette megadta a gólt. Hát igen, a hazai pálya előnye. Ha tétmérkőzés lett volna, akkor valószínűleg marha mérges lennék, de szerencsére nem az, szóval higgadtan viseltem el a Haladás vezetését.

A gól után három perccel Wilshere szöglete után Justin Hoyte puskázott el egy remek helyzetet, majd a 32. percben egy szép kényszerítő után Clichy az oldalhálóba vágta a labdát. Az egyenenlítő gól, ha jól emlékszem a 41. percben született. Egy remek akció során, Bendter csodálatos légstoppal levette a labdát, kitette a jobb szélre Walcottnak, aki könyörtelenül a hálóba vágta a labdát.

A szünetben négyet is cserélt Wenger: a bizonytalan Gavin Hoyte helyére Armand Traoré, Aaron Ramsey helyére Mark Randall, a debütáló Carlos Vela helyére Henri Lansbury, míg Manuel Almunia helyére Vito Mannone érkezett. Kicsit sajnáltam, hogy Charlie csak egy félidőt kapott, de sebaj, majd ősszel és tavasszal varázsol.

A félidőben Hevesi Tamás próbálta szórakoztatni a népet ugyanazzal a számmal, amiből már hosszú évek óta éldegél. A csúcspont az volt, amikor Keresztes Ildikót körbevitték a pálya körül egy Volvon. Ekkor már a homlokom csapkodtam…

Szerencsére gyorsan körbement az a Volvo és hamar el is kezdődött a második játékrész. A cserék után nagy meglepetésemre Clichy és Sagna lettek a középhátvédek. A legközelebbi említésre méltó momentum Lansbury lövése volt, amit Rózsa csak bravúrt bemutatva volt képes hárítani.

A 61. percben újabb cserékkel élt a mester: Bendtner helyére Jay Simpson, Wilshere helyére Coquelin érkezett. Simpson sajnos nem sok mindent tehetett elől egyedül, de egy szép esernyőt láthattunk tőle a büntetőterületen belül. A probléma csak annyi, hogy helyzet nem alakult ki belőle. A friss igazolásnak, Coquelinnek is volt pár szép megmozdulása, elég harcos szellemben játszott, szóval hamar szimpatikus lett számomra.

A hátralevő fél óra gyorsan lepergett, azt hiszem jóindulattal, de jogos a döntetlen. Végig fölényben volt az Arsenal, bár sok hibával játszottak a srácok, ugyanakkor a Haladásnak is voltak szép pillanatai és a védelmük rendkívül szervezett volt.

Flegmán, könnyelműen játszottak a fiúk, egy-két kivétellel senki sem tette oda magát igazán. Mindössze két emberrel nem vagyok megelégedve, név szerint a Hoyte-fivérekkel. Rendben, hogy nem az eredeti posztjukon játszottak, de rendkívül bizonytalanok voltak és még a golyóbis Kenő is néhányszor gondot okozott nekik. Igaz, csak néhányszor, de akkor is. Csapatunkból kiemelném Jack Wilsheret, a 16 éves szélsőt. Bejátszotta az egész középpályát, volt pár gyönyörű megmozdulása, nem csoda, hogy a szaksajtó örömódákat zeng róla. Higyjétek el, pár év múlva ő lesz az Arsenal csapatának egyik legjobb játékosa. Addig is, nézzétek meg ezt a videót: http://www.youtube.com/watch?v=ITVSdAzBjXY

Rajta kívül szerintem még Denílson nyújtotta a legjobb teljesítményt. Rengeteg labdát szerzett, remekül passzolt, jól szervezte a középpályát. Tetszett. Remélem a jövő szezonban is elkápráztat majd. Ilyenkor jut eszébe az embernek, hogy micsoda rejtett tartalékai vannak az Arsenalnak. Gondoljunk csak bele, hogy a mostani keret is milyen szemtelenül fiatal, de Denílson, Ramsey, Traoré, Randall, Barazite, Simpson, Wilshere, Lansbury, Murphy, Merida, Gibbs, Nordtveit, Rui Fonte és a többiek már a helyüket követelik…  Na térjünk vissza a mérkőzésre!

Összességében úgy vélem, hogy megérte azt a 4000Ft-ot ez a mérkőzés. Igaz, hogy messze nem a legjobb kerettel érkezett Wenger csapata, de ezek a fiatal srácok is az Arsenal játékosai, így ők is a kedvenceim, tehát boldog vagyok, hogy láthattam a mérkőzésüket élőben, a helyszínen. Öröm volt vérbeli Arsenal fanokkal végigszurkolni egy meccset. Egy újabb élménnyel gazdagodtam, remélem azért a jövőben kijutok a felnőtt csapat meccsére is.

GO GUNNERS!

JJ

 

[az esetleges helyesírási hibákért elnézést kérek, elég későn írtam ezt a bejegyzést]

Posted by Gooner in 23:19:43 | Permalink | Comments Off

Wednesday, July 16, 2008

Hírek

Ja, még élünk. Nyár van, nézzétek el, hogy hanyagoljuk a blogot. Ma pár átigazolási hírrel érkeztem.

Alex Hleb Barcelonába repült, hogy átessen a kötelező orvosi vizsgálaton. Ha minden rendben megy, akkor semmi akadálya, hogy a katalán fővárosba költözzön. Egyik felem azt mondja, hogy rettentően hiányozni fog, a másik pedig azt, hogy hála Istennek távozik. Játéktudását kár lenne vitatni, nem akarom elmondani sokadszorra is, hogy mennyire művésze a focinak, de azt nem felejthetjük el, hogy alig szerzett gólt és hogy miket nyilatkozott. Ettől a pénzéhességtől hánynom kell, mintha havi 50000Ft-ból kellene megélnie… Most már lényegtelen, Wenger gondoskodott a fehérorosz pótlásáról is, hisz a múlt héten hosszú huzavona után Samir Nasri aláírt a klubhoz és a 8-as dresszt fogja viselni. Reméljük méltó utódja lesz Ljungbergnek. Sanyinak köszönünk minden jót, viszont kissé morogva engedjük el, ellentétben Gilberto Silvával, aki 6 év hűséges szolgálat után a görög Panathinaikoshoz távozik. Bár a tavalyi év nem válhat becsületére, sosem felejtem el, hisz egy rendkívül szimpatikus emberről és egy remek futballistáról van szó. Világbajnok, Copa America győztes, Konföderációs Kupa győztes, PL bajnok, F.A. Kupa győztes, Community Shield győztes. Azt hiszem ilyen dicsőséglistával bárki elégedett lenne.

Sok szerencsét kívánok neki, remélem visszanyeri régi formáját a Hellászban. Köszönünk mindent, Gilberto!

Gilb távozásával jelentősen meggyengült a középpálya és mindenképpen vennünk kell egy védekező középpályást, hisz nyáron már kettőt is elveszítettünk. Házon belül nem tudjuk megoldani, hisz Song elég hullámzó teljesítményt nyújt, Djourou inkább hátvéd, Denílson nem védekező középpályás, Diaby pedig inkább támadjon. Felröppentek a hírek, melyek szerint az Arsenal ajánlatot tett az Aston Villa kapitányáért, Gareth Barryért, de egyes források szerint Xabi Alonsót is megkörnyékezte Wenger. Könyörgöm, csak Xabi Alonsót ne. Csórikám mást sem tud, mint 60-ról kapura lőni. Cseppet sem hiányzik. Gareth Barryt sem csípem különösebben, viszont ő klasszisokkal jobb játékos, ráadásul angol. Körülbelül 18millió font lenne az ára. Nem sírnék, ha hozzánk igazolna, de a Pool úgyis elhappolja, Wenger pedig talál mást. Muszáj.

 

Adebayor-saga

Ez a sztori kezd röhejes lenni. Ha igazak a hírek, hogy mekkora összegeket ajánlana a Milan és a Barcelona, akkor mindenképpen meg kéne válnunk a togóitól. 30 milliókról beszélnek, a Barca pedig állítólag Eto’o-t és egy kis pénzt is felajánlott Adéért.

Nincs rá szükségünk. Nem klasszis, nem gyilkos. Nekünk pedig az kell. Természetesen a togóinak is vannak jó pillanatai, láthattunk tőle is pár bámulatos megmozdulást (összjátékok Henryval, Spursnek lőtt gólok), de ezek eltörpülnek a számos negatív tényező mellett, amiket nem akarok újra elismételni.

Ha tényleg ekkora összegeket ajánlanak érte, akkor hadd menjen. Ade és Hleb árából könnyedén meg lehetne oldani a szükséges transzfereket.

 

Kiváncsian várom a nyári átigazolási időszak hátralevő részét. Véleményem szerint csak most jönnek a bombaigazolások.

 

JJ

Posted by Gooner in 11:44:22 | Permalink | Comments (2)