“You’re beautyful it’s true…”
Egyszer találtam egy idézetet a mestertől, amelyet 2002-ben mondott a játékosok mellett állva: “A football team is like a beautyful woman. When you do not tell her, she forgets she is beautyful. It is the same with a team. When you do not tell them they are good, they can also forget.”
Na most… egy dologban biztos vagyok. Wenger orrba-szájba fújja a srácoknak, hogy mennyire jók. Viszont szerény véleményem szerint emellett elkövet egy óriási hibát. Valaki árulja már el nekem miért kell újabban a BL csoportkör utolsó meccseit odadobni?! Tavaly a Sevilla ellen könnyelmüsködött az öreg, most a Porto-t ajándékozta meg egy potya első hellyel. Annyira nem lényeg már, hogy hanyadikként jut tovább a csapat? Nevetséges.
No szóval… Az mind szép és jó, hogy a mester agyba-főbe dícséri a srácokat. Viszont a dícsérettől sokkal jobbat tenne nekik, ha megajándékozná őket SIKERREL. Kifejtem. A Porto ellen egy erősen harmatos csapattal álltunk ki, a bukta a levegőben volt, a teljesítmény katasztrofális lett. Világosabb kicsivel? Szóval képzeljétek el, hogy apátok azt mondja te vagy a leggyorsabb ember a Földön, aztán mikor jön a verseny összekötözi a cipőfüzőtöket.
Ha valaki magától fedezi fel, hogy jó, szép, ügyes stb… sokkal többet ér mintha felspannolja egy külső személy, aztán meg jön a pofon a világtól. Ok. Lehet hogy kevés a csapat, kicsi a keret. Lehet hogy tényleg sérültek voltak akik kimaradtak, bár őszintén kétlem. De ez akkor is egy szörnyen kontraproduktív módszer a fiatalok, és ugy zusammen az egész csapat “kezelésére”.
I rest my case, srácok. Remélem elég világos voltam a mondanivalómban. Sürü hétvégém jön, elő kell vegyem valamelyik fiút, hogy tartsa a frontot.
Lonkosz