“This is the Big One!”
Försztofóll, elnézést kérnénk, amiért nem jelentkeztünk a héten, de mindhárman elfoglaltak vagyunk. Most egy kicsit vegyes bejegyzésre számíthattok, megpróbálom röviden összefoglalni a Dinamo elleni meccset és írok pár sort előzetesen a forduló egyik rangadójáról, a Chelsea – Arsenalról.
Az Arsenal kedden a Kijev együttesét fogadta. Normál esetben 9 ponttal a tarsolyunkban nem lenne olyan kulcsfontosságú ez a találkozó, de számunkra mégis azzá vált, mivel ez volt Cesc Fabregas első mérkőzése kapitányként. A rendkívül csonka keret ellenére nem kezdtünk rosszul, egyértelműen jobban játszottunk, mint a Dinamo. Persze a csapaton látszott az elmúlt hetek hatása, de őszintén szólva nem is számítottam mészárlásra. A lényeg az volt, hogy nyerjünk. Nem volt nagy meccs, tipikusan az a találkozó, amely pár nap után törlődik az ember fejéből, csak hát ez volt Fab debütálása. Viszont a 87. perc eseményét még sok Arsenalos videóban viszont látjuk majd. Már percek óta káromkodtam, hogy ez lesz zsinórban a harmadik meccs, ahol nem szerzünk gólt, de jött Fabregas és a tankönyvbe illő labdája. Csodálatosan tálalt Nicky Bendtnernek, aki két védő között mellel maga elé tette a labdát, térddel megtolta, majd bal lábbal kíméletlenül a hálóba vágta a labdát. Mindig is ezt vártam Bendtnertől. Bizonyítania kellett, mert újra felerősödtek azok a hangok, akik alkalmatlanságát bizonygatják, távozását követelik. Klasszis befejezés. Igaz, egy ilyen labdát bűn lett volna kihagyni, bár a mi csatárainkat ez nem szokta foglalkoztatni.
Úgy vélem csak ez a gól számít. A meccs többi része csak részletkérdés. A lényeg, hogy Fabregas vezetésével szar játék mellett is begyűjtöttük a 3 pontot. és a továbbjutást. Persze eszem ágában sincs feltámadást hirdetni, hisz még cask egy meccsen vagyunk túl a spanyol vezetése alatt, de ha a jövőben is tudjuk hozni az ilyen típusú meccseket, akkor elégedetten csettinthetek.
Egy percig sem kételkedtem, kételkedem abban, hogy Fabregas jó kapitány lesz. Olvastam egy rendkívül találó megjegyzést: „Cesc Fabregas has an old head on young shoulders.” Igaza van Wengernek, fiatal kora ellenére Fabregas fejben már réges rég társai előtt jár, rendkívül intelligens, érett és maximálisan elhivatott, emellett 21 évesen már majdnem 250 meccs áll a háta mögött az Arsenalban. Félelmetes. Hatalmas szükség lesz egy kiváló Fabregasra holnap, a Stamford Bridge-en.
Két rivális, két barát küzdelme. Valahogy így harangozhatnám be a holnapi csúcsrangadót. Azt hiszem a rivalizálást nem kell ecsetelni, a puszipajtáskodást már annál inkább. Mint azt kiderült, Wenger és Scolari barátok, mindketten elismerik a másik képességeit, sikereit és már alig várják csapataik meccsét. A címben olvasható idézet is Scolaritól származik, aki tartja magát ahhoz, hogy az Arsenalt most sem és egy esetleges holnapi vereség után sem szabad leírni. Majd meglátjuk!
Adebayor, Nasri és Sagna is visszatér, ami mindenképpen jól jön. A középpályánk mindenképpen nevetséges lesz, de azért Nasrival egy fokkal jobb. Úgy vélem a mi szempontunkból a kapitány mellett a védelemnek lesz döntő szerepe a kékek ellen. Először is Scolari csapatában játszik Nico Anelka, a korábbi Ágyús, aki jelenleg 12 találattal vezeti a góllövőlistát. Legjobb gólszerzőink, Adebayor és van Persie együtt nem termeltek ennyit. Ez is csak azt mutatja, hogy nincs világklasszis csatárunk. Sajnos Anelka az. Meggyőződésem, hogy kétszer akkora erőbedobással fog küzdeni, mint máskor. Viszont van egy védőnk, aki megállíthatja. Igen, Willy Gallas. 100%-ig biztos vagyok benne, hogy mindent meg fog tenni, hogy megakadályozza Anelkat a góllövésben, ha kell, a szart is ki fogja taposni belőle. Valami azt súgja, hogy Willy be is fog találni. Ez az ő meccse lesz. Ezenkívül ott van még Clichy és Sagna is, akik hatalmas szolgálatot tennének azzal, ha ugyanolyan zseniálisan játszanának, mint a tavaly. Ha minden jól megy, Bak le fogja iskolázni Maloudat és ha kell, Cashley Cole-t is. Clichy pedig a másik oldalt, játszon ott akárki.
Felejtsük el a Chelsea utolsó meccseit! Kiestek a Carling Cupból a Burnley ellen, ikszeltek a Newcastle Uniteddel és Lauren Blanc Girondins Bordeaux-jával. „Naés?” Ez egy Chelsea – Arsenal derbi lesz, szóval meg sem fog látszani rajtuk az utóbbi hetek botladozása. Ne is számítsunk rá. Mindkét félnek bizonyítania kell, bár a Chelsea jobb helyzetben van. Nagy meccs lesz, sok küzdelemmel, feszültséggel és kevés góllal. Őszintén szólva én egy jó meccses römivel is elégedett lennék. Persze nem sírnám tacsakosra a párnám, ha lecsapnánk őket, de ahhoz legalább olyan teljesítményt kéne nyújtani, mint a United ellen pár héttel ezelőtt. Érdekes lesz, de ha kérem szépen a fiúkat, ha netalántán nyerni fognak, akkor a jövő héten ne tegyék már tönkre kilábalás illúzióját azzal, hogy kikapnak a Wigan ellen…
GO GUNNERS!
JJ
