Gooners’ Blog

Ma is könnyed, nyári hangulatban folytatódtak a küzdelmek, az első mérkőzésen a Juventus meglepetésre kikapott a Hamburgtól, míg a másodikon az Arsenal egy gólos győzelmet aratott a Real Madrid felett.

A 3-0 alapján az ember azt gondolná, hogy a HSV csapata lealázta a Zebrákat, azonban ez erős túlzás lenne. A vezetést Guerrero szerezte meg a 19 percben: egy remek kiugratás után lehagyta a védőjét, majd ragyogóan gurította el Chimenti mellett a játékszert. Az első félidőben a Juventus folytatta az Arsenal ellen is mutatott futballgyilkos játékát és egészen a 60. perc környékéig nem is igazán változott a helyzet. Akkor azonban Ranieri több cserével is élt, akik felpezsdítették az olaszok játékát: Iaquinta 5 perc alatt legalább 3 gólt löhetett volna. A növekvő nyomásnak a HSV kitartóan ellenált, Rost kapus bravúrt bravúrra halmozott, azonban egy remek passz után Camoranesi mégis a hálóba talált. Az örömünnep csak rövid ideig tartott, ugyanis a partjelző lest jelzett, a játékvezető pedig érvénytelenítette a gólt. Úgy látszik van igazság, mondhatnánk, azonban ettől az Arsenalnak nem lesz eggyel több pontja, amivel jóval előrébb végzett volna a végelszámoláskor. Természetesen nem szívom mellre a dolgot, hisz ez csak egy felkészülési torna, mindenféle tét nélkül. Térjünk vissza a mérkőzésre! Egészen a rendes játékidő végéig felváltva vezették a támadásokat a csapatok, de az utolsó percekre a Juventus összeroppant, ezt pedig Ivica Olic két góllal is büntette, ezzel beállítva a 3-0-ás végeredményt.

Sokszor rendkívül látványos akciókat láthattunk a hamburgi csapattól, amely rendkívül jó benyomást tett bennem. Már korábban is szimpatikusnak találtam őket, de ez most tovább erősödött. Egész jó állománnyal rendelkeznek, említhetjük Zidant, Jarolimot, de Jongot, Trochowskit, a nagy tehetség Kompanyt és végül, de nem utolsó sorban Rafael van der Vaartot, a csapat karmesterét, a HSV motorját. Távolléte ellenére is egész jól szerepelt a gárda, bár azt nem szabad elfelednünk, hogy ezek a meccsek igenlaza hangulatban folytak, egyik csapat sem tette magát oda igazán.

A második mérkőzésen az Arsenal játszott a Real Madrid ellen. Mikor megláttam a felállást, elmosolyodtam, hisz a Blancók ellen kivezényelt gárdára jóindulattal ráfogható, hogy a jelen lehetőségekhez viszonyított legjobb csapat:

Almunia – Sagna, Clichy, Senderos, Gallas – Walcott, Nasri, Diaby, Denílson – van Persie, Adebayor

A már sokszor emlegetett nyárias hangulat és a tétnélküliség tudata mellett is egész jól kezdtek a srácok. A Real Madrid nem sok akciót vezetet, Walcotték viszont annál inkább! Több lehetőségünk is adódott, de sajnos mindig előjött a csapat betegsége, az utolsó pillanatban hozott rossz döntések és a pocsék befejezés. Az első igazán nagy lehetőségünk a 10. percben adódott, Adebayor van Persie-nek passzolt az ellenfél büntetőterülete előtt, a holland pedig a jobb szélre tette a labdát a berobbanó Theo Walcottnak, aki nem totojázott, tüzelt, de sajnos célt tévesztett. Csatárainkon kívül még Denílson és Diaby is próbálkozott. Örültem, hogy mertek lőni, de jóval több átlövésre lenne szükség és Denílson esetében sokkal pontosabbakra, ugyanis próbálkozásai még csak kaput sem találtak. A 33. percben van Persie tekert egy fantasztikus labdát Adebayor fejére, aki képes volt kihagyni a kihagyhatatlant és mellé stukkolt. Pár perccel később a Real Madrid is életjelet adott magáról: Robinho passza után Javi Garcia eresztett el egy életerős löketet, de a labda centikkel elkerülte a felsőlécet. A 41. percben is villant a spanyol csapat, Guti szemfüles labdájára Raúl csapott le, de kisebb kalamajka után Almunia összeszedte a labdát.

A második félidőt is az Arsenal kezdte jobban, az első helyzet van Persie nevéhez fűződik, de a próbálkozás sajnos nem hozott eredményt. A 48. percben újra Robinhoz került a labda, de az egyik spanyol hátvéd hátulról fellökte, a spori pedig azonnal a büntetőpontra mutatott. A labda mögé Emmanuel Adebayor állt, aki higgadtan el is végezte a tizenegyest, 1-0. A 68. percben újra a togói villant, végigszlalomozott a Real Madrid teljes védelmén, azonban a lövés centikkel ugyan, de elkerülte a kaput. A 76. percben Wenger cserékkel élt, felhozta Bendtnert, Ramseyt és Wilsheret. Az angol hamar észrevétette magát, ragyogóan rázta le őrzőjét, Javi Garciát, majd Bendtnernek passzolt, aki szerintem rossz döntést hozva Velát próbálta megjátszani. Sajnos rosszul. A helyében én biztosan ráfordultam volna, az a helyzet megérdemelt volna egy kapusizzasztó lövést. A hátralevő percek gyorsan lecsorogtak, a játékvezető hármas sípszavával pedig véget ért az Emirates Cup második kiírása. Az Arsenal 4 ponttal 4. helyezett lett, harmadik a Juventus szintén 4 ponttal, második a Real 5-tel, a győztes pedig nem más, mint az esélytelennek tartott HSV csapata! Gratulálunk!

Vessünk egy pár pillantást a játékosainkra! Almunianak nagyok sok dolga nem volt, egyetlen igazán meleg helyzetre emlékszem, amikor csak ököllel tudta kiütni a labdát. Sagna rendkívül hasznosan játszott, jó passzokat és káprázatos szereléseket láthattunk tőle, emellett volt pár ígéretes beadása is. Clichy ma kissé szürke volt, vétett is pár hibát, de ő is rengeteget dolgozott. Azért meglátszott rajta, hogy a nyaralás óta van már pár meccs a lábában. Két középhátvédünk, Gallas és Senderos elég csendes mérkőzést tudhatnak maguk mögött. Igaz, a meccs vége felé Robben párszor megtáncoltatta őket, de különösebb veszélyt nem kellett elhárítaniuk.

Az új igazolás, Samir Nasri is kezdőként lépett pályára. Volt pár látványos megmozdulása és remek passzokat láthattunk tőle. Kicsivel több bátorságot és több próbálkozást szeretnék látni tőle. Természetesen nincs még baj, hisz kell neki az idő, míg beilleszkedik. Denílson is nyugodtan térhet nyugovóra az éjszaka, kitett magáért, ahogyan azt a többi felkészülési mérkőzésen is tette. Bejátszotta az egész pályát, jól mozgatta a fiúkat, igaz hozott pár rossz döntést, de én elégedett vagyok vele. Diabyn már láttam nyomokban a tavalyi szezon jeleit: jól cselezett, szinte ragadt hozzá a labda. Rendkívül harcias volt, néha kicsit durva is, de ez még belefér szerintem. Robinhoval rengeteget csatázott, akárcsak Walcott, aki ma remek berobbanásaival és a védők megtáncoltatásával vette ki a részét az Arsenal győzelméből. Gólszerzési lehetőségei is adódtak, de a befejezésekkel probléma akadt, így sajnos ma nem tudott gólt szerezni, de úgy vélem nagyszerű szezon áll előtte.

Csatáraink, van Persie és Adebayor remekül dolgoztak össze ezen az estén, számos kiváló támadást vezettek. Adebayor akár mesterhármast is szerezhetett volna, de ezt betudom annak, hogy még nincsen „szezonformában”. Muszáj kiemelnem, hogy ma fantasztikusan játszott, gólhelyzetei mellett szinte minden passza rendben volt (!!!), labdaátvételeinek többsége is összejött (!!!) és rengeteget segített a mezőnyben. Nálam mindenképpen ő a meccs embere. Hasonló teljesítményt várok el tőle a szezonban, természetesen akkor már egy magasabb szinten, meccsformában, maximálisan felpörögve. Szép volt, Ade!

Essen pár szó a Real Madridhoz is!

Hanyagoljuk egy kicsit ezt a meccset és foglalkozzunk egy kicsit a csapatot mostanában körülvevő tényezőkről. Tudom, hogy ez ez Arsenalos blog, de valahogy most foglalkoztat a téma és hátha akad olyan olvasónk, aki kíváncsi.

Cristiano Ronaldo és Robinho:

Most nem szeretnék belemenni a szappanoperákat megcsúfoló bohózat eseményeinek felsorolásába, csak annyit szeretnék megemlíteni, hogy bár Ronaldo mögött fantasztikus szezon áll és valószínűsíthetőleg tényleg Madridba vágyik, de nem hinném, hogy Robinho rovására kellene ezt az üzletet nyélbe ütni. Robinho egy biztos pont (volt) a Real Madridban, simán van akkora spíler, mint Ronaldo, szerintem még jobb is és ezt a spanyolok egyszerűen csak félresöpörnék, hogy megszerezzék a portugált. Nagyon nem biztos, hogy a Real jól jön ki ebből a bizniszből, még akkor sem, ha megkapják Carvalhot a minap a Milant kifüstölő Cselzitől. Ramón Calderón helyében én mindent megadnék Robinhonak, amit kér.

Reálék azt mondják, hogy mindenképpen meg kell erősíteni a keretet legalább egy támadó középpályással és egy csatárral. Kérdem én, ebben az esetben az jól jönne, ha megválnának az egyik legjobb játékosuktól? Nem mintha sajnálnám őket, de Robinhonak a Real Madridban a helye, teljesen felesleges a Cselzibe, amikor úgyis van ott egy halom midfilder, meg egy raklapnyi támadó.

Ha a Real Madrid valóban meg akarja venni Ronaldot, hát akkor vigyék, engem különösebben nem izgat, de ezt ne Robinho rovására tegyék (és ne is Robbenére). Sajnos nagy pénzben nem mernék fogadni arra, hogy a kis brazil Madridban marad, bármennyire is szeretném.

Reakció Hegyi Iván borús jóslataira:

Hegyi Iván országos Real Madrid szimpatizáns, de nem hiszem, hogy valóban olyan rossz lenne a Blancók helyzete, mint ahogy azt ő gondolja. Ne feledjük, hogy ez a csapat (kisebb változtatásokkal) megnyerte a La Liga 2007-2008-as kiírását. Hegyi Iván szerint a Real Madridból kiveszett a Real Madrid, a művészi, tanári játék, eltűntek a klubból a csillagok. Kérdem én, Robinho micsoda? Robben micsoda? Sneijder micsoda? Lehet, hogy nem Zinedine Zidane-ok, vagy Puskás Öcsik futkosnak ma hófehérben, de nem kellene így lesajnálni ezt a keretet, mivel igen jó játékosokból áll. Hegyi Iván úgy beszél, mintha ez a Real Madrid nem tudna szépen futballozni, holott a tavalyi szezon során számos alkalommal figyeltünk tátott szájjal némely madridi akciót. Ahogy azt Myles Palmer is írta az ANR-en, Florentino Perez és a galakticusok már történelem. Ez egy másik Real Madrid. Nem kell leírni.

Elnézést ezért a kis kitérőért, de egy picit kikívánkozott. Természetesen várom a reakciókat, kommenteljetek ezzel kapcsolatban is nyugodtan!

Véget ért tehát az Emirates Cup, a HSV az idei győztes. Bár nem láthattunk vérre menő küzdelmeket, mégis úgy gondolom, hogy tanulhattunk ebből a két mérkőzésből, Wenger minden bizonnyal leszűrte a tanulságot. Legközelebb a Huddersfield elleni meccs után jelentkezem, de ha lesz valami komoly hír, akkor arról természetesen tájékoztatunk titeket.

GO GUNNERS!

JJ

Ma játszották le az Emirates Cup első fordulóját az Arsenal stadionjában. Két igazán „nyári” mérkőzést láthattunk, egyik csapat sem adta ki magából a maximumot.

Az első meccsen a Real Madrid 2-1-re verte meg a HSV gárdáját. Nem hajtották magukat szét a csapatok, de láthattunk pár szép támadást. Az áttörést Salgado harcossága és remek centerezése révén van Nistelrooy hozta meg a 38. percben. A második félidő elején a csereként beállt egyiptomi Mohamed Zidan egyenlített egy fantasztikus találattal: a kiváló csatár 16 méterről tekert a pipába, nincs kapus aki védje. A mérkőzés végétt megnyomta a Real, a bravúrt-bravúrra halmozó Rost Parejo fejesénél már tehetetlennek bizonyult, így a Madrid 2-1-re győzött a kupa első találkozóján.

A második meccsen az Arsenal mérkőzött meg a Juventus csapatával. Azt gondoltam, hogy Wenger félreteszi a fakót és a helyzethez képest legerősebb csapatával fog kiállni a torinóiak ellen, de hatalmasat tévedtem. A jóindulattal is C csapatnak nevezhető Arsenal így állt fel:

Fabianski – Hoyte, Gibbs, Djourou, Senderos (K) –Eboué, Wilshere, Denílson, Ramsey – Vela, Bendtner

Lehetséges, hogy Wenger csak azt akarta letesztelni, hogy a fakóból kire számíthat sérülések esetén egy komolyabb gárda ellen, de ennek ellenére ezt a meccset egy jó lehetőség elpocsékolásának érzem, hisz erre a célra ott volt a Stuttgart és ott lesz még az Ajax is.

Nem mondhatnám, hogy „Arsenalosan” kezdődött a mérkőzés, hisz amint azt a bevezetőben is említettem, elég nyári formában játszottak a játékosok. Volt egy 20 perces periódus, ahol nagyon megfogtuk a Juventust, de pontatlanságok és egyéb hibák révén nem sok lövésünk volt. Eboué rendkívül aktív volt, viszont az ő nevéhez fűződik a legtöbb pontatlan passz, ebben biztos vagyok. Akárcsak tavaly, ma is rendkívül gyors volt, megcsinálta magának a helyet, de a döntő pillanatban rendre rontott. Wilshere sem villogot most igazán, látszott rajta a fáradtság, de nem probléma, hisz eddig az összes meccsen szerepelt, hozzá kell tennem, hogy csodálatosan.

A  35. percben Nedved és Trezegol kombinácója volt az első nagy Juve helyzet. A francia csatár be is talált, de a játékvezető jogosan érvénytelenítette a gólt. Pár perccel később Denílson szerelte szabálytalanul Pavel Nedvedet, a szabadrúgást Iaquinta laposan a hosszú sarok felé lőtte, Trezeguet pedig beletette a lábát, így a labda a hálóba csorgott a tehetetlen védők szeme láttára. A vak is látta, hogy les volt, de az egyébként rosszul helyezkedő partjelző nem intett, így a játékvezető érvényesnek nyilvánította Trez gólját.

A második félidő sokkal jobb játékot hozott, bár nem mondhatom, hogy le voltam nyűgözve. Az Arsenal többször is a kapujához szögezte a Juventust, de komoly helyzetekhez nem jutottunk. Wenger több cserével is élt, lehozta Ramseyt, aki többször is bohócot csinált a Juventus játékosaiból, lejött még a gyengén játszó Senderos és a kissé szürke Vela is. Őket Diaby, Adebayor és Gallas váltotta. Kiemelném Gallast, aki nem hagyta levegőhöz jutni Iaquintat, többször is kiválóan szerelte az olaszt, ezenkívül a később beállt Amaurit is remekül tartotta. Az 58. percben Eboué előtt adódott remek lehetőség, de az elefánt mellé tüzelt. A 60. percben újabb cserékkel élt Wenger: Eboué, Hoyte és Wilshere le, Sagna, Walcott és Nasri fel. Ebben az időszakban csak centik hiányoztak az egyenlítő találathoz, de hiába a cserék és Adebayor ziccerei, nem sikerült gólt szereznünk. A hátralevő percek pár Arsenal lehetőséggel és egy Camoranesi lövéssel csordogáltak le, a játékvezető nem hosszabbított, pár másodperccel a rendes játékidő lejárta után lefújta a mérkőzést.

Nem tetszett ez a dolog, azt gondoltam komolyabban vesszük ezt a tornát, mégha szart sem ér a trófea. Pár ember játéka tetszett, köztük van Gibbs, aki remekül védekezett a bal oldalon, Sagna, Gallas és Djourou. Hoyte-tal, Fabianskival, Senderosszal és Bendtnerrel viszont kissé elégedetlen vagyok. Adebayornak is megvoltak a helyzetei és a szokásos baromságai, a 3 ziccerből legalább egyet illett volna beverni. Nem érdemeltünk vereséget, mezőnyfölényünk révén bőven kijárt a döntetlen, bár az igaz, hogy nem sok próbálkozásunk volt. Nem értem, hogy Wenger miért nem dolgoz már ki egy stratégiát a felállt védelem ellen, mivel már évek óta ez a gyengénk, ezzel meg lehet fojtani az Arsenal támadásait.  Persze nem fogok most összetörni, hisz ez csak egy felkészülési meccs, de akkor is bosszant egy kicsit a dolog. Ugyanakkor úgy érzem a Juventus sem lehet büszke magára, egy szerencsétlen lesgól révén győztek egy jelentősen tartalékos Arsenal ellen…

Jelenleg az Arsenal az utolsó 0 ponttal, harmadik a HSV 1 ponttal, második a Juventus 4 ponttal, míg első a Real Madrid 5 egységgel.

Holnap a Real Madrid ellen játszunk, nem tudom milyen felállásra számítsak, de nem hinném, hogy egyik napról a másikra változna Wenger terve: egy-két helyet leszámítva biztosan a ZS csapat kezd.

JJ

Július 28-án az Arsenal Burgenland tartomány válogatottja ellen lépett pályára, közel 3200 néző előtt a ritzingi stadionban. Természetesen ez alapján nem vonnék le messzemenő következtetéseket, hisz az első perc után látszott, hogy a találkozó komolytalan, hisz Wilshere már az első minutumban megszerezte a vezetést kedvenc csapatunk számára. Most sem nagyon erőltették meg magukat a fiúk, viszont jóval vidámabbnak, játékosabbnak tűntek, mint a Hali ellen. Valószínűleg ennek a következménye a 10-2-es győzelem. Bendtner 4-t vágott, Carlos Vela csak 3-t, Wilshere 2-t, végül Theo Walcott is beköszönt a 69. percben.

Az első komolyabb felkészülési meccset a Stuttgart ellen játszottuk, a kapuban Jens Lehmannal. Várakozásaimmal ellentétben Wenger nem a legerősebb keretét küldte a pályára, azonban végre valahára láthattuk Samir Nasrit is. A francia válogatott támadó középpályásnak számos remek passza és csele volt, ezenkívül az első félidőben még egy veszélyes lövést is jegyzett. A mérkőzésen Adebayor és van Persie mellett Gallas, Djourou, Eboué, majd később, a második félidőben Fabianski is pályára lépett. Adebayortól nem voltam elszállva, pár szép csel mellett rengeteg ügyetlenkedést is láthattunk tőle, Robin viszont több alkalommal is gólt szerezhetett volna. A hőn áhított találathoz akkor állt legközelebb, mikor egy remek kiugratás után lerázta emberét és át akarta emelni a labdát Lehmann felett, azonban a német portás lehúzta a labdát. Emmanuel Eboué új szerepkörben tűnt fel, most Denílson mellett védekező középpályást játszott és hozzá kell tegyem, nem is rosszul. Azt azért nagyon remélem, hogy a védekező középpályás kérdését nem házon belül akarjuk megoldani.

A mezőnyfölény természetesen akkora volt, hogy szinte felborult a pálya, de mégis a Stuttgart szerzett vezetést: Djourou és Eboué lelkes asszisztálása mellett Bastürk lőtt a hálóba, 1-0. Pár perc elégedetlen morgolódás után Carlos Vela nyugtatott meg, hisz egy okos góllal kiegyenlített. 7 perccel később egy újabb remek akció után Bendtner megragadta a vezetést az Arsenal számára. Az i-re a pontot Jack Wilshere tette fel a 73. percben: Clichy lenyűgöző cselei után remek labdát kanyarított a 16 éves angol játékos elé, aki okosan levette a játékszert, majd könyörtelenül a hálóba vágta a labdát a tehetetlen Jens Lehmann mellett, 1-3. Itt meg kell jegyeznem, hogy a meccs egyik, ha nem a legjobb játékosa mindenképpen Gael Clichy volt. Védekezésben és támadásban egyaránt fantasztikusat nyújtott, ráadásul szemetgyönyörködtető trükköket láthattunk tőle, nem egyszer kötött csomót a Stuttgart védőinek lábaira. Az az érzésem, hogy a francia balbekk előtt élete legjobb szezonja áll.

Bendtner és Vela fantasztikus párost alkotnak, nagyon érzik egymást. Jobbnál-jobb labdákkal látják el egymást, sorra rúgják a gólokat. Csak azt remélem, hogy a lendület nem törik meg a szezon kezdetekor és közel hasonló teljesítménnyel fognak előrukkolni. Őszintén szólva nem vártam, hogy Vela ilyen jól fog kezdeni Londonban. Persze nem akarok semmit elkiabálni, mivel ezek egyelőre csak felkészülési meccsek, de egyelőre tényleg le a kalappal előtte. Csak így tovább Carlos, mindig előre! J

Jack Wilshere 4 felkészülési meccsen 4 gólt lőtt, ami azt hiszem egy 16 éves fiútól nem semmi. A srác már most egy zseni, mi lesz vele később? Bele sem merek gondolni. Azt hiszem még Wenger sem számított arra, hogy Jackie ilyen elképesztően fog játszani és Wilshere elégedettségére adhat okot, hogy a mester benevezte az Emirates Cup-on szereplő keretbe, ami azért nem kis szó, mivel ha minden igaz, ott már csak a felnőtt keret fog játszani.

 Örültem ennek sikernek, hisz az ellenfél már jóval komolyabb szintet képviselt, mint az eddigi csapatok, akikkel az Arsenal a felkészülési mérkőzések során játszott, azonban az igazán komoly erőfelmérés az Emirates Cup lesz, ahol megütközünk a Juvetusszal és a Real Madriddal is.

Július 30-án sokak meglepetésére az Arsenal megerősítette, hogy leigazolták Amaury Bischoffot, a 21 éves francia-portugál középpályást a Werder Brementől. Számomra azért furcsa a dolog, mivel Amaury mindössze egy mérkőzést játszott a muzsikusok felnőtt csapatában, ezenkívül a tavalyi szezont a gyenguszon töltötte.

Arséne Wenger nem hülye, így minden bizonnyal nyomós oka volt elhozni az U-21-es portugál válogatott játékost Németországból. Bízom Wengerben, biztos vagyok benne, hogy feleslegesen nem igazolta le Amauryt, aki az első szezonban a tartalékok között fog szerepelni. A francia menedzser természetesen nyilatkozott az új szerzeményről. Elmondása szerint rendkívül ígéretes játékosnak tartja, de most az első számú feladat, hogy fizikálisan rendbe rakják, hisz sok ideig volt sérült.

Több hírforrás szerint a Arséne Wenger le fogja igazolni az Udinese svájci válogatott középpályását, a 24 éves Gökhan Inlert. A játékos középen és a széleken egyaránt bevethető, hasznossága megkérdőjelezhetetlen. Bischoff és Inler inkább támadóbb szellemű játékosok, Wenger pedig azt nyilatkozta, hogy két játékos leigazolását tervezi. Mivel a francia-portugál már csatlakozott a csapathoz, így értelemszerűen csak egy kiadó hely van, amit inkább vkp-re, vagy egy jó védőre kellene szánni, ugyanis jelenlegi keretünkből nem tudnék olyan középpályást mondani, akire hosszútávon is számítanék ezen a rendkívül fontos poszton. Denílson elsősorban nem deffenzív játékos, de ahogy elnéztem a Haladás és a Burgenland elleni mérkőzéseket, hátravontan játszott és labdszerzésre koncentrált. Azonban egy Manchester United, vagy egy Chelsea ellen nem merném beállítani a kezdőcsapatba. Rendkívül szimpatikus játékos, meg miegymás, de egy ilyen kulcsfontosságú pozíciót nem bíznék rá. Diaby is a kedvenceim között van. Őt sokan Vieirához hasonlították, de ez az összehasonlítás egyelőre rendkívül hízelgő Abou számára. Fizikálisan nincs vele akkora baj, de szerintem nem elég erős, emellett inkább támadóbb szellemű játékos, ahogy ezt megfigyelhettük a tavalyi szezon során is. Song tehetséges, viszont rengeteget bakizik, így őt sem állítanám a kezdőbe, Ebouével pedig nem kísérletezgetnék. Nekünk egy tökéletes fizikai állapotban levő, triplatüdejű terminátor kell, aki a támadások segítésére is képes, tehát Yaya Touré. Azonban ebből semmi sem lesz legnagyobb elkeseredésemre.

Hosszas találgatások után Emmanuel Adebayor pontot tett az átigazolásáról szóló pletykák végére. A togói csatár kijelentette, hogy mindenképpen maradni szeretne az Arsenalnál, nem távozik a csapattól. Húzott szájjal, de rábökök egy rendbent, de akkor mindenre ami szent számára ezen a földön, tanuljon már meg passzolni és labdát átvenni…

JJ