Saturday, December 22, 2007

Londoni rangadó: Arsenal 2-1 Tottenham REVIEW

Ma délután fogadtuk a Tottenham csapatát az Emirates-ben. Annyira nem aggódtam, a következő két meccsünktől sokkal jobban félek. Az öreg már a meccs előtt meglepetést okozott azzal, hogy se van Persie-t, se Diabyt nem nevezte a keretbe. Remélem egyikőjük sem sérült le. A szokásos 4-5-1-ben álltunk fel, a kapuban Manu, a védelemben Clichy, Sagna, Gallas és Touré, középütt Rosicky, Eboué, Fabregas, Flamini és Hleb, elől pedig a togói Adebayor.
Juande Ramos együttese a Robinson, Lee, Chimbonda, Kaboul, Tainio, Malbranque, Lennon, Boateng, O’Hara, Berbatov, Keane csapattal állt ki.
Az első félidő véleményem szerint rendkívül passzív volt, nekünk 3-4 helyzetünk volt, a Tottenhamnek 2-3. A Spurs nem igazán akart támadni, lassú, ötlettelen játékkal rukkoltak elő, Robinson több labdához jutott, mint Keane. Berbatov nagy nulla volt, akkor szereltük, amikor akartuk, különösebb veszélyt nem jelentett. Lennon és Clichy párharcát egyértelműen a francia balbekk nyerte, az angol szélsőnek momentumai sem voltak mellette. A legveszélyesebb lehetőség Touré előtt adódott egy szöglet után, de Robinson hárította az erős fejest.
A második félidő Arsenal támadások sorozatával kezdődött,a 48. percben pedig megszületett a gól egy káprázatos akció végeredményeként. A szokásos Arsenal-os egyérintős játék, Fabregas fantasztikus sarkazásos gólpassza és Adebayor pontos befejezése, ennyi kellett a gólhoz. A 65. percig uraltuk a játékot, azután Lennon felbátorodott, Keane-hez juttatta a labdát, aki túl nagy gólt akart lőni és a keresztlécet találta el. Egy perccel később újra támadt a Tottenham, azonban most sikerült gólra váltaniuk a helyzetüket, az addig (véleményem szerint) gyengécske Berbatov éles szögből varrta a léc alá a játékszert, Almunia lehet foghatta volna, de nem hibáztatom, meglehetősen erős löket volt. Az egyenlítés után a Tottenham vette át az irányítást, Berbatov is feljavult, szép akciókat dolgoztak ki, de nem tudták gólra váltani őket, mivel hátsó alakzatunk a helyén volt. A 71. percben a bulgár csatár betört 3 védő gyűrűjében, de Touré rosszul szerelte, így a játékvezető büntetőt ítélt. Természetesen Robbie Keane állt a labdához, aki híres magabiztos büntetőiről, de most hibázott, rosszul rúgta a büntetőt, amit Almunia sikeresen hárított. Touré megköszönheti neki…
Ez a büntető volt a fordulópont a mérkőzésen, Wenger Eboué helyére Bendtnert küldte be, aki Fabregas szögletéből első labdaérintésre gólt fejelt! Nem is akármilyet! Sokkal gyorsabb volt védőjénél, aki csak megkésve loholt a dán után, de ahhelyett, hogy tovább üldözte volna, inkább fellökte Adebayort, így Nick zavartalanult fejelhetett a hosszúba. Védhetetlen fejes, le a kalappal!
Juande Ramos ekkor beküldte az ifjú Taarabt-ot, aki keverte a szart rendesen. A 80. percben a második félidőben harmatos Hleb helyére Gilberto Silva érkezett. Ezután nagyobb lehetőség nem volt a csapatok előtt, felváltva támadtak. Rosicky és Bendter ügyes játéka után Adebayorhoz került a labda, aki elkapkodta a lehetőségét, azonnal tüzelt, ahhelyett, hogy kényelmesen átvette volna a labdát és úgy lő. Pár perc múlva Styles le is fújta a meccset, véleményem szerint egy unalmas első félidő után egy káprázatos második játékrészben megérdemelten szereztük meg a 3 pontot.
Almuniat újra csak dicsérni tudom. Nagyon veszélyes helyzetei nem voltak a Tottenhamnek, de amit védeni lehetett, azt védte. Clichy és Sagna előtt is le a kalappal, mind védekezésben, mind támadásban nagyot nyújtottak. Gallas is megoldott mindent, Tourének pedig egy hibája volt csak, de az elég nagy volt ahhoz, hogy megüssük a bokánkat…
Flamini hozta a szokásost, igazi vastüdejű zongoracipelőként küzdött végig, fáradhatatlanul. Fabregas az első félidőben kissé pontatlan volt, de a második félidőben már remekül játszott, főleg a gólnál, hisz csodálatosan tálalt Adebayornak. Hleb az első félidőben nagyon élt, rengetegszer cselezett sikeresen, passzai, kiugratásai jók voltak, azonban a második félidőben nagyon eltűnt, a 80. percben Gilberto jött fel a helyére, de sokat nem tett hozzá a játékhoz. Eboué most jó volt, szokásos cselei után könnyedén lerázta védőit, voltak veszélyes próbálkozásai is, de azt hiszem nem bánjuk, hogy lecserélte az öreg.
Az Arsenal Rosicky nélkül olyan, mint egy James Bond film Aston Martin nélkül. Képviseli a gyorsaságot, a technikát, az eleganciát, végig küzd. Rendkívül látványos megoldásai voltak, igaz gólt nem lőtt, de le a kalappal előtte, nagyon szépen mozgatta a csapatot. Már csak a gólok hiányoznak, Tomáš :)
Adebayor. EZT VÁROM! EZT VÁRTAM TŐLE EGÉSZ EDDIG! :) Így van, ez kell és most a gól is összejött. Sokat dolgozott, jól cselezett, JÓL VETTE LE/ÁT A LABDÁKAT ÉS JÓL PASSZOLT. Néha kicsit kapkod, de nagy grat neki. Bendtner Ebouét váltotta, gólt fejelt, utána hozta azt, amit eddig. Látványos játék, remek passzok, mindig fellendíti a játékunkat.
A Tottenhamből Jamie O’Harat emelném ki. A 21 éves középpályás most játszott először kezdőként, véleményem szerint a Spurs legjobbja volt, precíz passzai és gyönyörű szerelései voltak. Eddig nem sokat játszott, de szerintem ezen a meccsen bizonyított, ezek után biztosan többet fog szerepelni Ramos együttesében.
Robinson kapott hideget-meleget az utóbbi években, de mostanság csak dicsérni lehet, ugyanis nem kap potyagólokat, hanem egyre magabiztosabb és bravúrokat is láthatunk tőle, ma is jól védett, a gólokról nem tehetett.

Összességében szerintem nem volt egy rossz meccs, a második játékrész kifejezetten jó volt. Következő ellenfelünk a Pompey lesz a Fratton Parkban, majd az Everton, a Goodison Park-ban. Az Evertontól tartok, jobban mint a Spurstől, eddig a Pompey-tól is féltem, de amit most művelnek a gyenge Pool ellen, az több, mint nevetséges…

GO GUNNERS!
JJ

Posted by Gooner in 15:35:30 | Permalink | Comments Off

ANCELOTTI ÉS WENGER REAGÁL A SORSOLÁSRA

       Tehát a BL nyolcaddöntőjében az Arsenal az AC Milannal fog megküzdeni; az igazat megvallva én biztos voltam benne, hogy az Ágyúsok ellenfele olasz csapat lesz, ezért nem ért túl nagy meglepetés. Úgy gondolom, jobban jártunk, hogy nem az Internazionalét kaptuk; tőlük egy kicsit most jobban tartok, mint a piros-fekete milánóiaktól. Természetesen az Ágyúsok így sincsenek jobb helyzetben, hiszen a Milan egy összeszokott, jól összerakott csapat; nem lesz könnyű őket megverni. De nem ez a bejegyzés témája, az elemzést meghagyom másoknak; inkább lássuk, hogy a két gárda managere mit is nyilatkozott a sorsolásról.

 
         Carlo Ancelotti, a Milan vezetőedzője egyáltalán nem tűnt boldognak a sajtótájékoztatón: “Az Arsenal a Bajnokok Ligája 16 csapatának egyik legfélelmetesebbike – kezdte mondanivalóját. – Technikailag jobbak, mint a Liverpool, de nem rendelkeznek annyi tapasztalattal, mint a Vörösök.”
        
       A Milan a BL-ben még sose játszott londoni csapat ellen, de nem csak ezért lesz különleges ez a meccs, hiszen -ahogy Ancelotti is mondta- “az Arsenalnak nagyon jó csapata van, tele ígéretes és minőségi játékossal.” A manager emellett az Ágyúsok spanyol játékosáról, Cesc Fabregasról is beszélt, akiről elmondta, hogy szerinte jelenleg ő az egyik legjobb középpályás.

      Az AC Milannak van oka a félelemre, hiszen az Arsenal nem csak vezeti hazájának bajonokságát, a Premier League-t, hanem az utóbbi időben olasz ellenfeleit rendre megveri (emlékezzünk csak a Juventus és az Internazinonale elleni sikerekre).

       Arsene Wenger, a londoni gárda managere Ancelottival ellentétben annyira nem tűnt letörtnek. “Érdekes lesz…Nagy kihívás, de ha megkérdeznek ‘van esélyünk kiverni őket?”, akkor azt válaszolnám, igen. Ha meg akarod nyerni a Bajnokok Ligáját, akkor le kell győznöd nagy csapatokat is, és a Milan egyértelműen nagy csapat. Ők jelenleg Európa és a világ legjobb klubcsapata, de azt hiszem, meg tudjuk csinálni.”

         

Posted by Gooner in 10:58:36 | Permalink | Comments Off