Egy álmom végleg szertefoszlott
Szóval azért a címben erősen túloztam, de nem azért amiért gondolnátok. Szóval marha klassz dolognak tartottam, ha kipróbálhattam volna magam edzőként. Ez azért lehetetlen, mert túl későn “jutott eszembe”, a képességeimről nem beszélek mert nem is tudnék. Szóval pocsék edző volnék. A tegnapi meccs utolsó 30 percében szétkapartam az arcomat idegemben, pedig pokolian fáradt voltam a hétvégi munka miatt. Egy valódi meccsen, akármilyen alacsony szintün 3 infarktuson lettem volna túl 10 perc alatt. Fogalmam sincs hogy bírja ennyi ember ép idegekkel. Talán túl lelkes vagyok, ezért azt gondolom Mourinho sem fog sokáig egészséges maradni. Aki ennyire kirobbanóan tud örülni egy-egy gólnak abban rengeteg indulat lappang, előbb utóbb szívproblémái lesznek. Azért hordok ennyi baromságot össze mert a kispadról valószínüleg ugyanúgy tombolnék mint ő.
Szóval a tegnap nagy siker volt, egy kis góllal. Nem szeretem az ilyen győzelmeket, de profánabb társaim szavaival élve: “leszarom”. Végre 4 év után sikerült megverni ezt a bandát, és ez a legfontosabb. Sőt, mindennek tetejében tulajdonképpen saját fegyverükkel daráltuk be őket, most mi ültünk a babérjainkon, de korántsem szándékosan, csak néha eléggé beszorítottak. Ugye vezetés mellett mentünk át 4-4-2-be ami nem éppen azt jelzi, hogy elégedettek vagyunk egy góllal. Kiváló húzás Wenger-től, megtanulta a leckét a BL-döntőn: a meccset “meg kell ölni!” Mondjuk ott nem volt sok lehetősége az emberhátrány miatt. Most ugye betehette volna Gilberto-t is de inkább támadás mellett döntött. Gratula.
Ugye ahogy várni lehetett a Chelsea gyilkolta a játékunkat, és nem is igen tehettek egyebet. Elismerésem nekik amiért olyan jól kiiktatták a mieink egy-kettő trükkjeit. Szinte azonnal lenyomták a labdaindítót, hogy véletlenül se kerüljön hozzá vissza a játékszer. Mellesleg ezért legalább egyszer kaphattunk volna egy szabit. Tudtommal a feltartás még az “angol-szabályok” szerint is “törvénytelen”. Na mindegy. Apropó “angol-szabályok”, Adebayor gólját megadhatták volna. A PL-ben a bírók sokkal elnézőbbek a durva játékkal és a togói “foul”-ja még véletlen is volt. Ben-Haim gyenge volt hozzá, ennyi. Na mindegy, így is jó lett. Nagyon tetszett, hogy mennyire veszélyesek voltunk kontrákból. Bravo a srácoknak, precízen, gyorsan és stílusosan nyomták vissza őket, néha még a 16-oson belüli megalázóan szabad passzolgatásokra is futotta erejükből és idejükből. Kár hogy érvényes gól nem született egyből sem, megérdemeltük volna. Azért ne bízzuk el magunkat, mert sok sérültje volt a kékeknek. Hozzá kell azt is tenni, hogy Terry-vel a pályán erősen kétes, hogy betalált volna Gallas fejese. Az is hogy egyáltalán alkalma lett volna rá. Adebayornak is adósa vagyok egy dícsérettel. Továbbra is fenntartom, hogy alkalmankénti jó teljesítmény nem tesz senkit naggyá, de nem akarom, hogy csökönyös, megrögzött alakokként maradjunk meg ezért adjuk meg a “királynak ami a királyé”, tegnap nagyot játszott az afrikai. Almunia egyszerüen elvarázsolt. Állandóan attól rettegtem, hogy mi lesz ha eljutnak a kapunkig, de Almunia akkora bravúrokat produkált, hogy Buffon se csinálta volna jobban. Ettől függetlenül, utolsó percig ideges maradtam, ha közeledtek, bármikor beakadhatott, ő is egy ingadozó fickó.
Nyert a MU is, mert Benitez egy barom. Ezt nem idegességemben mondom, amint már említettem, én a saját csapatom sikeréért szorítok, és nem a riválisaink bukásáért. Szerintem nem sokáig lesz már “hatalmon”, az ő módszereivel nem lehet PL-t nyerni, és ezt nem én mondom.
Apropó problémák. Nem tudom hányan olvassátok az ANR-t, de az utóbbi napokban elég süket cikkek jelennek meg rajta. Mintha nem érződne a szokásos “önbizalom” az írásokban, egyébként most már tényleg rendre melléfog a jóslatokban, és elég gyermeteg reakciókkal akarja tompítani. Nem lehet kiemelni hol a gond, ahoz túl profi újságíró, de áthatja az egész postot. Az is lehet, hogy valami más a gond, mert nem volt túl aktív mostanában. Mindegy, nem a pszichológiai munkám ismertetéséért vezetjük a blogot. ANR-es véleményemet mellesleg JJ kollégám is osztja.
Az arseblog.com értesülései szerint a tegnapi mérkőzésen jelenvolt Usmanov a páholyban, méghozzá Abramovic vendégeként!!! Ezek most már mindent megtehetnek? Mi az hogy a mi stadionunkba hoznak vendéget? Ennyire ne legyünk már udvariasak! Épp elég hogy “Cashley”-t a gyepre engedtük. A lényeg, Abra-papa csapata kikapott, viszont kétlem, hogy ennek bármi hatása volna kettejük kapcsolatára. Nekik úgysem a sport számít, ők pénz-emberek. Csak tudnám mi ez románc… együtt veszik meg a klubot vagy mi a rossebb? Vagy esetleg, majd egymás között csereberélnék az “áruikat” (=játékosok)? Ez már kezd nevetséges lenni, ha ez sem riassza végérvényesen el a vezetőség többi tagját ettől a bünözőtől akkor semmi nem fogja, és bitófára valóak. Ha pont az elveik miatt nem akarnak Kroenke-nek engedni, akkor, hogy búsba türik ezeknek ennyire szemérmetlenül üzni a baromságaikat a klub körül????
Diarra-nak is elszállt az agya, ha egyáltalán volt neki. Esküszöm én nem értem, akiknek ezekhez a surmókhoz csak a legkisebb köze is van annak már nincs egy csöpp esze sem? Mi az hogy menni akar mert nem kap elég lehetőséget? Egyesek azt mondják, azért mert nem játszik elég jól, de személy szerint ezzel nem értek egyet, kifejezetten tetszett amit eddig láttam tőle. Wenger ritkán dobott valakit egyből a kezdőbe, mindenkinek volt egy legalább fél éves tanulóideje. És ennyire bugyuta lenne, hogy ne tudja összerakni a dolgokat? Gilberto menni fog télen (sajnos is meg nem is, az egyetlen brazil akit szeretek), szóval akkor már mindenképp egy emberrel kevesebbel kell megküzdjön. Na meg aztán a Chelsea-ben hulla fáradt volt a lehetőségektől… Wenger megkedvelhette, mert szeretné megtartani, természetesen az elfogadható módon és az épeszü kompetencia nyomainak legalább halvány árnyékával.
Részemről most ennyi… fáradt vagyok a hétvégétől, úgyhogy megyek és döglök egyet.
Lonkosz
