BACARY SAGNA DÍCSÉRETE
Ahogy telnek a hetek, és ezzel a fordulók is, egyre jobban megfogalmazódik bennem a gondolat, hogy Wenger a nyáron egy igazi zsenit igazolt az Auxerre-től Bacary Sagna személyében. Emlékszem, amikor körülbelül június végén először megpillantottam a hírt a skysports.com-on, miszerint a 24 éves jobbhátvéd az Ágyúsoké lehet. Nem igazán értettem, hogy mi szükségünk lehet rá. Hiszen ott van Eboué, aki bár támadásban jobb, mint védekezésben, még mindig rendkívül jó játékos; és a fiatal angol tehetség, Justin Hoyte is. A spekuláció azonban nem hagyott alább, és végül a szenegáli származású Sagna július 12-én csatlakozott a csapathoz.
Arról, hogy Wengernek komolyak a szándékai, az győzött meg először, hogy Sagna az Arsenal egyik legjobb játékosának, az azóta a Chelsea-be távozó Ashley Cole-nak a mezszámát, a 3-ast kapta. Sokak számára ez kissé idióta gondolatnak tűnhet, de számomra ez a gesztus már sejtetett valamit. Sagna végül a Genclerbirligi elleni barátságos meccsen mutatkozott be kezdőként. A Premier League-ben a francia a Fulham elleni szezonnyitó mérkőzésen mutatkozott be, amit a csapat nagy erőfeszítésekkel nyert meg 2-1-re. Azóta a Sunderland elleni találkozó kivételével minden meccsen kezdő volt a PL-ben.
Sagna tehát kiszorította Ebouét a jobbhátvéd pozíciójából, az elefántcsontparti azóta a középpálya jobb oldalán kap lehetőséget (ez viszont csak azért lehetséges, mert Hleb, a csapat első számú jobb oldali játékosa a sérülések miatt gyakran kénytelen árnyékéket játszani, illetve a fehérorosz is volt már sérült). Az új igazolás igen gyorsan beilleszkedett új klubjába, Eboué-val egyszerűen hihetetlenül jó párost alkotnak: nagyon jól megértik egymást, összedolgoznak, váltogatják és indítják egymást.
Sagna nem egy technikás játékos, ennek ellenére már többször is lenyűgözött azzal, ahogy megtartja a labdát, forgolódik és mozog a pályán. Két szó van, amivel a legjobban jellemezni lehet az extravagáns hajviseletű játékost: gyorsaság és elhivatottság. Sagna az egész meccsen fel-le cikázik a pálya jobb oldalán, segíti a támadásokat, szerel, ha kell, besegít a két középhátvédnek, Touré-nak és Gallasnak, és ezt olyan akarással és odaadással teszi, ami előtt, úgy érzem, meg kell emelnem a – képzeletbeli – kalapom. Van még egy dolog, ami kifejezetten szimpatikussá teszi számomra Sagnát: a csendessége. A francia nem egy dumagép, a pályán se ordít folyamatosan, nyilatkozatai pedig rendkívül visszafogottak.
Tehát, ahogy mondtam, szkeptikusan fogadtam jobbhátvéd leigazolását, és csak reménykedtem, hogy nem kidobott a pénz az a 6.1 millió font (ami 7.45 millióra emelkedhet a teljesítménytől és a sikerektől függően). Legutóbbi nyilatkozatában maga Wenger is bevallotta, hogy számára is hatalmas meglepetés Sagna konstans jó teljesítménye és hatása a csapatra. „Úgy gondoltam, hogy 6-7 hónapra lesz szüksége, hogy beilleszkedjen” – mondta a manager. Még Wenger is tévedhet – sőt, gyakran szokott -, ez a tévedés viszont a többivel ellentétben kifejezetten örömteli. Kezdeti kétkedésem tehát mára semmivé lett, és nagyon örülök, hogy Sagna az Arsenal csapatának tagja. És hogy mit szólok ahhoz, hogy a rivális szurkolók a franciát egyszerűen „lebutaniggerezik”? Leszarom.
Elindir
