“I live… again!” – Caleb
Egy újraélesztési próbálkozást mindenképp megér a blog. Ha egyedül rám is kiváncsiak vagytok itt “írok rendlekezésetekre” ezentúl.
http://arsenaleast.wordpress.com/
Lonk
Thursday, September 10, 2009
Tuesday, February 17, 2009
“Ájl bi bák” – Arnold Schwarzenegger
Na igen, hol is kezdjem… Annyi mindennek akarok nekiugrani. Szóval kezdjük a legkézenfekvőbbel. Tegnap azt hiszem a szezon legjobb meccsét láthattuk a csapattól. Ott vannak a nagy skalpok, MU és Chavsky, de azok momentumos mérkőzések voltak, villanásokkal. Ez az első perctől az utolsóig stabil és erős teljesítmény volt. Nem megyek bele a részletekbe, ugye Eduardo visszatért, nem is akárhogy. 20 percre volt szüksége egy gólhoz, előtte kitette a lelkét, utána kitette a lelkét. Valóságos zippy-boy volt végig. Szépen szétcincálta a védelmet, állandóan mozgásban volt, végig veszélyes helyzetekben részt véve. Ahogy az angolok mondják “sharp” volt. Abszolút. Egy rossz szót nem lehet a teljesítményére mondani, még rendszeres színrelépésnél is kimagasló lett volna a teljesítménye, de egy év után az első tétmeccsként… le az összes kalappal. Fizikailag, mentálisan, szellemileg abszolút top formában van.
Akik még rajta kívül betaláltak az Bendtner és RVP volt a hajrában, megadva a kegyelemdöfést egy megalázó schurz-al Heaton lábai között. A Cardiff játékában egyetlen érdemleges dolgot fedeztem fel, ott erőltették a támadást, ahol papíron a leggyengébb volt a csapat, a bal szélen, Vela és főleg Gibbs portáján. De becsületükre legyen mondva derekasan helytálltak, főleg az utóbbi, abszolút kikapcsolta a szőke szélsőjüket. Végre én is láttam Fabiansky-tól egy “tiszta-lapot”, igaz, nem is volt túl sok dolga.
Eduardo abszolút újravitalizálta a csapat teljesítményét. 4 meccsen 1 gólt lőttünk. Most a számok megfordultak, és be kell látni: senki nem volt annyira élénk, mint a brazil/horvát. Nagyon hiányzott, nagyon jó volt látni, és főleg gólt lőni.
Más. Bendtner kicsit elszállt magától. Kezdek kiábrándulni a dánból. Még mindíg ő a legjobb fejelő a csapatban, “toronymagasan”, de az egója mindíg két fejjel feljebb jár. Mondjuk lőtt már 9 gólt ebben a szezonban és csak RVP 14 gólja übereli ebben.
Usmanonv már 25 százalékos. Remek. Most már befolyhat a vezetőségi terembe, a hájas ganéja. Nem értem miért alszanak a többiek a bársony székben, ez már halálosan komoly.
RVP-ről szeretnék még szót ejteni. Számomra rettentően üdítő látni, hogy végre beváltja a hozzáfüzött reményeket. Ebben a szezonban aránylag békén hagyják a sérülések, igaz, Wenger is vigyáz rá amennyire csak tud, de most bebizonyítja, hogy ott van benne ami kell, végre termel rendszeresen, nem is tudom, volt-e szezon ahol ennyi gólt lőtt már. Fabregas hiányában ő a legkonzisztensebb játékosunk. Szemtelen, pimasz, technikás. Rohanva hányan képesek a kapusnak schurz-ot lőni? Myles bekaphatja.
Még volt pár dolog amiről szólni akartam, de osszuk be rendben? Egyrészt még tartanak a vizsgáim, a héten eléggé el leszek havazva, de másrészt legalább marad mondanivalóm máskorra is.
Lonkosz
Sunday, January 11, 2009
“Mindenki egyért… hmm… hogy is folytatódik?” – Arséne Wenger
Igazából nincs miről írnom. Egyik olvasónk tette szóvá kommentben, hogy merre kószálunk? Nos, mindíg is a minőségi és nem a mennyiségi vonalon mozogtam, legyen szó bármiről is, ami azt jelenti, hogy egyetlen olvasó is megérdemli nálam, hogy magyaráztot kapjon ha igényli azt.
Azért hallgatunk… a belsős problémákat jobb ha bent tartjuk, ezért inkább a magam esetéről írok. Ahogy mondtam az elején: nincs miről írnom. De tényleg. Amit le lehet írni erről a csapatról azt szeptember 2. óta ontjuk magunkból, azóta semmi sem változott, a helyzet csak súlyosabb lett a sérülések miatt. Az égvilágon semmi sincs amit magyarázni, értelmezni kellene a csapat körül. Egész egyszerüen minden le lett már írva amit le lehetett írni. Olvassatok csak bele más blogokba, angol vagy magyar nyelvüekbe egyaránt. Két kategóriára lehet őket osztani: az egyik az amelyik kb. 2 hónapja csak ismétli önmagát, és minden második nap ugyanazt írja le újból, esetleg a vesszőket és pontokat máshova téve. A második kategória az amelyik már a nagymamája veseproblémáit is anatómiai pontossággal festi le kínjában, mert nem akarja azt tenni, amit az előző kategória képviselői. Az utóbbit jobban tudom tisztelni.
Ez a csapat gyenge. Ez a csapat szar. Ezt szajkózzuk szeptember 2. óta, mióta eldőlt, hogy január 1-ig milyen kerettel csapunk bele a szezonba. Híreket sincs értelme ideírni, mert NEM HÍREK! Semmi újdonság, semmi váratlan, meglepő, nem evidens sem történik. Wilshere profi szerződést kapott, nem is kicsit fizuval (heti 10,000 font). Hurrá! És egyben Dööööö! Ez evidens és előre látható volt július óta. Sajnos a csapat pályán mutatott teljesítménye sem érdemel említést. A kegyelem taknyán megnyerünk egy-két meccset, de esküszöm a vezetőségi viták és malőrök sokkal több izgalmat tartalmaznak mint a fiúk nyekergése a gyepen. És még ilyen körülmények között is mi után fut a mester? Hát persze hogy egy támadót hajkurász. Ahelyett, hogy a teljes “Kreatív Brigád” hiányában az amúgy is fosos 1-0-ra nyert meccsek fényében megerősítené végre azt a kurva védelmet, ami miatt a csapat ereje teljében is kártyavár stabilitásával rendelkezik a hátsó alakzatban. És ki ez a támadó? Arshavin. 27 éves, ronda, mondjon ki mit akar a ligájából fakadóan tapasztalatlan, és mindennek a tetejében még orosz is. Ez volna a megoldás a gondjainkra? Pfff. De esküszöm, már őt sem bánnám, csak lássak valami pénzmozgást. Állandóan azt fújja minden olyan ember, akinek köze van a klubhoz és nem melegítőt hord munkaruhaként, hogy szarásig vannak pénzzél. Ennyi zsidóval a vezetőségben miért hiszik azt, hogy ha elég sokáig kotlanak rajta, majd szaporodni fog? Ők azért már igazán jobban tudhatnák.
Leírom hát én is akkor: kell egy kapus, egy IGAZI center-back, egy triplatüdejü darabológép középpályára, és valaki kölcsönbe, aki szerencsétlenül járt kapitányunk feladatait el tudja látni.
Szóval amíg nem történik valami igazi esemény a klub házatáján, vagy Fabregas fel nem épül nekem abszolút semmi hozzáfüznivalóm nincs ahhoz ami vörös-fehérrel kezdődik.
Bal herémet rá, hogy soha nem volt ilyen langyos szezonja a csapatnak.
Lonkosz
Friday, December 12, 2008
“You’re beautyful it’s true…”
Az utóbbi időben, elég szellősen jelentkezünk. Elindir el van ásva az egyetemmel, JJ gőzerővel érettségire készül, én meg túlságosan ráérek mostanában, és annyit kell rólam tudni, hogy ez nálam ellentétes hatást vált ki, vagyis könnyen ellustulok. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy nem is nagyon van miről hadoválni. Egy kicsit leültek az események mostanában, hogy Gallas trónfosztott lett. Eboué ámokfutása nem hat meg annyira, és mindenki nyáladzik már rá, szóval nincs értelme ugyanazt tenni. Évek óta fújom, hogy nem idevaló a játékos, új mondanivalóm nincs róla. A kép teljességéhez az is tartozik, hogy nem sok alkalmam van mostanában meccset nézni. Már új dolgok nem igazán történnek. A hullámzó teljesítmény már megszokottá vált a csapat házatáján, mi újat lehetne róla írni?
Egyszer találtam egy idézetet a mestertől, amelyet 2002-ben mondott a játékosok mellett állva: “A football team is like a beautyful woman. When you do not tell her, she forgets she is beautyful. It is the same with a team. When you do not tell them they are good, they can also forget.”
Na most… egy dologban biztos vagyok. Wenger orrba-szájba fújja a srácoknak, hogy mennyire jók. Viszont szerény véleményem szerint emellett elkövet egy óriási hibát. Valaki árulja már el nekem miért kell újabban a BL csoportkör utolsó meccseit odadobni?! Tavaly a Sevilla ellen könnyelmüsködött az öreg, most a Porto-t ajándékozta meg egy potya első hellyel. Annyira nem lényeg már, hogy hanyadikként jut tovább a csapat? Nevetséges.
No szóval… Az mind szép és jó, hogy a mester agyba-főbe dícséri a srácokat. Viszont a dícsérettől sokkal jobbat tenne nekik, ha megajándékozná őket SIKERREL. Kifejtem. A Porto ellen egy erősen harmatos csapattal álltunk ki, a bukta a levegőben volt, a teljesítmény katasztrofális lett. Világosabb kicsivel? Szóval képzeljétek el, hogy apátok azt mondja te vagy a leggyorsabb ember a Földön, aztán mikor jön a verseny összekötözi a cipőfüzőtöket.
Ha valaki magától fedezi fel, hogy jó, szép, ügyes stb… sokkal többet ér mintha felspannolja egy külső személy, aztán meg jön a pofon a világtól. Ok. Lehet hogy kevés a csapat, kicsi a keret. Lehet hogy tényleg sérültek voltak akik kimaradtak, bár őszintén kétlem. De ez akkor is egy szörnyen kontraproduktív módszer a fiatalok, és ugy zusammen az egész csapat “kezelésére”.
I rest my case, srácok. Remélem elég világos voltam a mondanivalómban. Sürü hétvégém jön, elő kell vegyem valamelyik fiút, hogy tartsa a frontot.
Lonkosz
Sunday, December 7, 2008
FLAK
Egész héten ez a szó járt a fejemben. Nem tudom pontosan megmagyarázni, hogy miért, de elmagyarázom a jelentését, és hátha megértitek. A tegnapi meccs csak rátett, és méginkább találóvá teszi a dolgot.
Biztosan láttatok már világháborús filmet, amikor a bombázó rajok bevetésre indulnak, és ellenséges légtérbe érve egyszercsak fekete fustgolyók robbannak körülöttük. Jellegzetes tompa hangjuk van, teljesen körbeveszik a gépeket de ritkán érnek célt. Ezek a földről kilőtt légvédelmi lövedékek úgy müködnek, hogy a beállított magasságban szétrobbannak és szétszórják a szilánkjaikat, nem kis légnyomást keltve maguk körül. Ahogy a felvételeken is mutatni szokták nagyon ritkán érnek célt, nem túl veszélyesek emiatt, de egy telitalálat esetében ízekre tépik a gépeket.
Merem remélni kicsit tisztább miről készülök beszélni. Valahogy ezt látom és érzem a csapat teljesítményében is. Tapogatoznak mint tót az anyja picsája után, célt ritkán találnak, ha igen akkor sem igazán meggyőzőek. A minimumot teljesítik a srácok Fabregas vezetése alatt, és őszinte leszek: nekem ennyi elég. Amiért esetleg panaszkodásnak tünhet az írásom, az a stílus és ritmus hiánya, de azt hiszem eleget sírtunk már eredmények után, hogy pofátlanságnak tünjön ezért most reklamálni . A gond ahogy én látom, egyes játékosok teljesítményében rejlik és nem on-block a csapatban. Itt pedig visszatérünk ahhoz a dologhoz amiért mindenki nyafog, de én még nem emeltem fel a hangom emiatt. Egyes játékosok egyszerüen nem elég jók. Még nem azok, vagy sosem lesznek azok, teljesen mindegy. A lényeg, hogy MOST nem elég jók. Akik tudnak hozzák a kötelezőt, akik nem, nagyon visszahúzzák az egészbeli teljesítményt. Tulajdonképp nem is kéne mindenki klasszis legyen, szerény véleményem szerint. Viszont azt a kurva középpályát nagyon össze kellene tegye a mester. Nem hiszek Adams kijelentésében, miszerint a legjobb védősor nyeri a ligát. Szerintem a középpályán dől el minden. Mindíg is így hittem, mindíg is így fogom. Ezt az elvet akkor tettem magamévá mikor még a mások oldalon hajtottam a biciklit, vagyis a MU-nak szurkoltam. Láttam miféle atombiztos játékosok vannak a középső négyesben és még a cserepadon is Butt, és Verón-félék vártak a sorukra.
Szerintem egészen egyszerü a dolog. A középpályás az aki teljesen bejátsza a gyepet. Támadásban és védekezésben egyaránt részt vesz. A gól annak függvénye mennyire jó a kiszolgálás középpályáról, a védelem pedig ma már teljesen a középsők fedezésére, támogatására szorul, legalábbis a triplatüdejü vízhordókra abszolút. A mester elve nem önmagáért vált be ennyire, hanem a kvalitások miatt amiket a posztokon bevetett. Megmondom mire gondolok. Nézzük a legjobbakat, “A Verhetetleneket”. Középen ki játszott? Vieira és Gilberto/Edu, széleket Pirés és Ljungberg. Na most a középsők istenigazából védekezésben jeleskedtek, ezért a szélsők felszabadultan, magabiztosan randalírozhattak, akármilyen “wide-midfielder”-ek is voltak. Egy kreatív, magabiztos passzmester és egy szélvészléptü IGAZI szélső.
A MU triplázó kerete. Középen Keane, Scholes széleken Giggs és Beckham. A felállás ugyanaz, csak náluk jobb oldalon volt a passzmester. Scholes egy agresszívabb, támadóbb középpályás mint mondjuk Vieira vagy Edu volt, de Fabregas pl. már tőle is jobb. Szóval minden tiszteletem “A” Tony Adams-é, de attól mert ő egész karrierét a hátsó formácóban töltötte, elég nehezen láthatja meg mennyi múlik az előtte játszó 4-5 emberben.
Egy szó mint száz: a középpálya az egész csapat “rezuméja” kell legyen. A kezdő 11 négy emberbe sürítve kicsiben.
Megjött hát Gazidis, mint ahogy azt a “mellékelt ábra” is mutatja. Gondolom még csak sima néző volt, hisz január 1-ig köti a szerződése az MLS-hez. Kiváncsi vagyok mit produkál majd. Hogy Kroenke iránti gesztus a kinevezése-e vagy sem nem érdekel. A lényeg, hogy egy tapasztalt pénzügyi szakemberrel gyarapodik végre a lassan diktatórikus méretre zsugoródó vezetőségi kör.
Review-al nem tudok szolgálni. Elkezdtem nézni a meccset, aztán vendégem jött, közben leesett a net, mikor megreparáltam kaptam egy kék képernyőt. Amennyit láttam az meggyőzött. Denílson kapufájánál a hajamat téptem. Szerintem jól nyomták a fiúk, csak a szerencse nem állt mellettük. A helyzetek megvoltak, a minőség, hogy befejezzék őket már hiányzott. FLAK! Lássuk legközelebb mit produkálnak.
Szoktátok olvasni az www.onlinegooner.com írásait? Nekem azt mondtak Angilában magukról az emberek, hogy optimista nép. De amiket itt találok… Ezek azok a fajta emberek akik mindenben csak a negatívumokat látják. Palmer elvtárssal egyetemben. Szerintem ez az ember 2004 májusában is azt írta, hogy “ááááh, de volt néhány döntetlen is, most minek örülünk annyira?” Köcsög.
Lonkosz
Tuesday, December 2, 2008
The day is saved thanks to Robin van Persie!
No kérem szépen, így titokban fű alatt, hangtompítón keresztül suttogva azért mondhatjuk, hogy újra versenyben vagyunk. Ugyanakkor óva intenék mindenkit: ne szálljunk el, ne bízzuk el magunkat, mert nem lehetünk maradéktalanul elégedettek.
Nem kezdődött valami fényesen a találkozó: lassan vettük fel a ritmust, szétszórtak, pontatlanok voltak a srácok, a Chelsea pedig minden téren jobb volt nálunk. Lampardék kezdeményeztek, sokkal agresszívabban játszottak, bár Almuniát nem dolgoztatták meg. Úgy 15 perc után kezdtek magukra találni az Ágyúsok, Fabregas próbálkozott távolról, de Cech könnyedén fogta a löketeket. A hazaiak előtt a 24. percben adódott igazán nagy helyzet. Az elsőt és az egyetlent. Deco passzolt Bosingwanak, aki a berobbanó Lampard fejére kanyarította a labdát, azonban az angol közvetlenül Manu kezeibe stukkolta a labdát. Ebben az időszakban újra fölénybe került a Chelsea és sajnos meg is lett az eredménye: a 31. percben Almunia egy szöglet után egyenesen Bosingwanak dobta a labdát, Anelka felé ívelt, akit Gallas és Djourou is kísért. A svájci kétségbeesetten próbált menteni, de ehelyett szépen a saját kapujába lőtte a labdát. Ha nem ér hozzá, Gallas simán kivágja.
Borzasztóan játszottunk. Egyszerűen értékelhetetlen volt a csapat teljesítménye. Adebayort lejátszotta a pályáról a szerb Ivanovics, van Persie láthatatlan, a középpálya átjáróház, nem emlegethető egy lapon Scolari midfildjével, a védelemben Clichy bénázott, Djourou öngólt szerzett, szóval csak Sagnaval és Gallasszal lehettünk elégedettek. 45 perc után meg sem fordult a fejemben, hogy esélyünk van a győzelemre.
A második játékrész ott folytatódott, ahol az első véget ért: a Chelsea uralta a mérkőzést, folyamatosan próbáltak helyzeteket kidolgozni, mi pedig nagyon ritkán láttuk a labdát. Örültem, hogy Clichy a szünetben összekapta magát, mivel Bosingwa óriási fenyegetést jelentett a bal oldalon. Gallas és Djourou viszont levette a pályáról Anelkát, akinek momentumai sem voltak a meccsen. A jobb oldalunkon ember át nem jöhetett, mivel Bak Sagna esélyt sem adott rá. Egyre biztosabb voltam abban, hogy ez a mérkőzés 1-0 marad, mert bár klasszisokkal jobb a kékek középpályája, ma még is súlytalanok voltak, leszámítva Mikelt. Lampardnak ellenünk nem szokott menni, Ballack a második félidőben teljesen eltűnt, Decón pedig nagyon látszott, hogy még nem akklimatizálódott teljesen a Premier Leauge-hez. Az áttörést az 59. perc hozta meg az Arsenal számára. Adebayor fejpárbajt nyert, Nasri felé bólintott, aki megtalálta Denílsont, a brazil pedig ügyesen tálalt a méteres lesen álló van Persie elé, aki egy tolás után jobb lábbal a rövid felsőbe vágta a labdát. A gól felrázta a srácokat, a szurkolók pedig rázendítettek. 3 perccel később Fabregas szabadrúgását Adebayor fejelte van Persie felé, aki fordulatból bal lábbal Cech mellett a hosszú alsóba lőtte a labdát. Fantasztikus találat! Ezt vártuk van Persie-től mindig is, az Oranje színeiben hozza is. A két gól egyértelműen megfogta a hazaiakat, nyugodtan ültem az ágyon, mivel biztos voltam abban, hogy meglesz a 3 pont. Ugyan a Chelsea uralta a mérkőzést, a kapunkra teljes mértékben veszélytelenek voltak, Scolarinak pedig nem volt a padon egy Didi Drogbája, aki megfordíthatta volna a meccset. Persze próbálkoztak, de a védelem ezúttal kiválóan működött. Djourou a levegő ura volt, Gallast egyszerűen nem lehetett legyűrni, ahogy Sagnat sem és végre Clichy is összekapta magát.
A meccs legjobbja egyértelműen van Persie. 3 perc két gól, egyiket jobbal, másik ballal. Klasszis megmozdulások. Végre egyszer ő is kihúzta a csapatot a szarból egy nagy meccsen. Jó lenne, ha rendszeresen tudna ilyeneket produkálni, akkor aranyosan fel is írnám a nevét a kiváló csatárok közé a képzeletbeli füzetecskémbe.
Végre valahára a mi oldalunkon állt Fortuna és nagyon fontos győzelmet szereztünk a Stamford Bridge-en. 13 pont helyett 8-cal vagyunk lemaradva az első helyen álló Liverpooltól. Ismételnem kell magam: Ne bízzuk el magunkat, mivel a 8 pont akkor is 8 pont és még mindig szarul játszik ez a rendkívül gyenge keret. Persze nem akarom elrontani az örömöt, ugyan miért is tenném, hisz nem sok csapatnak sikerült fordítani a Chelsea ellen idegenben. Finoman inkább csak annyit mondanék, hogy lassan-lassan kezdünk talpra állni. Reméljük Fab4 debütálásával valami elkezdődött és ezentúl szar játék mellett is tudunk győzelmeket aratni, ahogy azt egy bajnokaspiránsnak tennie kell. Újra versenyben vagyunk, a fiúknak pedig gondoskodnia kell arról, hogy itt is maradunk.
A következő akadály a Burnley lesz a Carling Cupban, méghozzá ma este ¾ 9-kor (SPORT 1!). Wenger figyelmeztetett, hogy nem szabad lebecsülni a másodosztályú ellenfelet, hisz az előző körben éppen a Chelsea-t ejtette ki a skót Owen Coyle csapata. Hasonló csapattal fogunk kiállni, mint múltkor a Wigan Athletic ellen, főleg a védelemben lesznek változások, mivel Djourou és Song nevét sem láthatjuk a listán, viszont bekerült Silvestre, aki minden bizonnyal kezdeni fog.
A teljes lista: Fabianski, Mannone, Silvestre, Gibbs, Hoyte, Rodgers, Steer, Frimpong, Randall, Lansbury, Merida, Ramsey, Coquelin, Bischoff, Wilshere, Simpson, Vela, Bendtner.
Múltkor azt mondtam, hogy nem számítok több gólos sikerre, most azonban jó lenne, ha a fiataloknál is fiatalabb Ágyúsok szépen megkennék a Burnley csapatát a Turf Mooron. Villoghatnának a kedvemért, na.
GO GUNNERS!
JJ
Saturday, November 29, 2008
“This is the Big One!”
Försztofóll, elnézést kérnénk, amiért nem jelentkeztünk a héten, de mindhárman elfoglaltak vagyunk. Most egy kicsit vegyes bejegyzésre számíthattok, megpróbálom röviden összefoglalni a Dinamo elleni meccset és írok pár sort előzetesen a forduló egyik rangadójáról, a Chelsea – Arsenalról.
Az Arsenal kedden a Kijev együttesét fogadta. Normál esetben 9 ponttal a tarsolyunkban nem lenne olyan kulcsfontosságú ez a találkozó, de számunkra mégis azzá vált, mivel ez volt Cesc Fabregas első mérkőzése kapitányként. A rendkívül csonka keret ellenére nem kezdtünk rosszul, egyértelműen jobban játszottunk, mint a Dinamo. Persze a csapaton látszott az elmúlt hetek hatása, de őszintén szólva nem is számítottam mészárlásra. A lényeg az volt, hogy nyerjünk. Nem volt nagy meccs, tipikusan az a találkozó, amely pár nap után törlődik az ember fejéből, csak hát ez volt Fab debütálása. Viszont a 87. perc eseményét még sok Arsenalos videóban viszont látjuk majd. Már percek óta káromkodtam, hogy ez lesz zsinórban a harmadik meccs, ahol nem szerzünk gólt, de jött Fabregas és a tankönyvbe illő labdája. Csodálatosan tálalt Nicky Bendtnernek, aki két védő között mellel maga elé tette a labdát, térddel megtolta, majd bal lábbal kíméletlenül a hálóba vágta a labdát. Mindig is ezt vártam Bendtnertől. Bizonyítania kellett, mert újra felerősödtek azok a hangok, akik alkalmatlanságát bizonygatják, távozását követelik. Klasszis befejezés. Igaz, egy ilyen labdát bűn lett volna kihagyni, bár a mi csatárainkat ez nem szokta foglalkoztatni.
Úgy vélem csak ez a gól számít. A meccs többi része csak részletkérdés. A lényeg, hogy Fabregas vezetésével szar játék mellett is begyűjtöttük a 3 pontot. és a továbbjutást. Persze eszem ágában sincs feltámadást hirdetni, hisz még cask egy meccsen vagyunk túl a spanyol vezetése alatt, de ha a jövőben is tudjuk hozni az ilyen típusú meccseket, akkor elégedetten csettinthetek.
Egy percig sem kételkedtem, kételkedem abban, hogy Fabregas jó kapitány lesz. Olvastam egy rendkívül találó megjegyzést: „Cesc Fabregas has an old head on young shoulders.” Igaza van Wengernek, fiatal kora ellenére Fabregas fejben már réges rég társai előtt jár, rendkívül intelligens, érett és maximálisan elhivatott, emellett 21 évesen már majdnem 250 meccs áll a háta mögött az Arsenalban. Félelmetes. Hatalmas szükség lesz egy kiváló Fabregasra holnap, a Stamford Bridge-en.
Két rivális, két barát küzdelme. Valahogy így harangozhatnám be a holnapi csúcsrangadót. Azt hiszem a rivalizálást nem kell ecsetelni, a puszipajtáskodást már annál inkább. Mint azt kiderült, Wenger és Scolari barátok, mindketten elismerik a másik képességeit, sikereit és már alig várják csapataik meccsét. A címben olvasható idézet is Scolaritól származik, aki tartja magát ahhoz, hogy az Arsenalt most sem és egy esetleges holnapi vereség után sem szabad leírni. Majd meglátjuk!
Adebayor, Nasri és Sagna is visszatér, ami mindenképpen jól jön. A középpályánk mindenképpen nevetséges lesz, de azért Nasrival egy fokkal jobb. Úgy vélem a mi szempontunkból a kapitány mellett a védelemnek lesz döntő szerepe a kékek ellen. Először is Scolari csapatában játszik Nico Anelka, a korábbi Ágyús, aki jelenleg 12 találattal vezeti a góllövőlistát. Legjobb gólszerzőink, Adebayor és van Persie együtt nem termeltek ennyit. Ez is csak azt mutatja, hogy nincs világklasszis csatárunk. Sajnos Anelka az. Meggyőződésem, hogy kétszer akkora erőbedobással fog küzdeni, mint máskor. Viszont van egy védőnk, aki megállíthatja. Igen, Willy Gallas. 100%-ig biztos vagyok benne, hogy mindent meg fog tenni, hogy megakadályozza Anelkat a góllövésben, ha kell, a szart is ki fogja taposni belőle. Valami azt súgja, hogy Willy be is fog találni. Ez az ő meccse lesz. Ezenkívül ott van még Clichy és Sagna is, akik hatalmas szolgálatot tennének azzal, ha ugyanolyan zseniálisan játszanának, mint a tavaly. Ha minden jól megy, Bak le fogja iskolázni Maloudat és ha kell, Cashley Cole-t is. Clichy pedig a másik oldalt, játszon ott akárki.
Felejtsük el a Chelsea utolsó meccseit! Kiestek a Carling Cupból a Burnley ellen, ikszeltek a Newcastle Uniteddel és Lauren Blanc Girondins Bordeaux-jával. „Naés?” Ez egy Chelsea – Arsenal derbi lesz, szóval meg sem fog látszani rajtuk az utóbbi hetek botladozása. Ne is számítsunk rá. Mindkét félnek bizonyítania kell, bár a Chelsea jobb helyzetben van. Nagy meccs lesz, sok küzdelemmel, feszültséggel és kevés góllal. Őszintén szólva én egy jó meccses römivel is elégedett lennék. Persze nem sírnám tacsakosra a párnám, ha lecsapnánk őket, de ahhoz legalább olyan teljesítményt kéne nyújtani, mint a United ellen pár héttel ezelőtt. Érdekes lesz, de ha kérem szépen a fiúkat, ha netalántán nyerni fognak, akkor a jövő héten ne tegyék már tönkre kilábalás illúzióját azzal, hogy kikapnak a Wigan ellen…
GO GUNNERS!
JJ
Tuesday, November 25, 2008
New dawn: “In Cesc we trust!”
Na megértem ezt is. Hajnali 6 óra van, és egy órája fetrengek már álmatlanúl… Tudom mi az oka, de most nem írom le ide, jobb dolgunk is van. “Jack Daniels… that’s a wild men’s drink. That should come with bail money” – Dave Atell
Azt hittem JJ jobban kivesézi Fabregas kapitánnyá nevezését, de lényegében csak megemlítette. Szerintem ez a dolog sokkal nagyobb “publicitást” érdemel. Ezért kampányolunk már lassan egy éve. Hát itt van, megjött, megszületett, hurrá! Amikor hazaértem a “munkainterjúmról” mosolyragörbült szájjal és elszorult torokkal olvasom peter135 rövid kommentjét a forumon: “Cesc lett az új kapitány.” Velős mi? De annál többet jelent ez a dolog. Sokkal többet. Jelenleg: mindent! Van egyéb dolog a klub házatáján aminek örülni lehet? Nem. Őszintén hiszem hogy nincs. Az egyetlen dolog amit “kivetek” a dologban, hogy már “túlérte” Tony Adams kapitánnyá választását. Vagyis az angol marad a klub valaha volt legfiatalabb kapitánya.
Mit nyerünk hát azzal hogy a “captain”-ös szalag a katalán karján fityeg majd tovább? Sokat. Nem most, nem is holnap. Azután. Már kifejtettem nem is egyszer miért a legjobb választás a fiú a posztra. Most őszintén emberek, ha a fiatalokra építed a csapatod, akkor ne egy aggastyánt tegyél meg vezetőjüknek, különösen akkor, ha közülük akad egy ilyen született vezér. Régi kínai bölcsesség, hogy “learn to obey before you rule”. Hát Fabregas már “been there, done that”. “Szolgált” már egy élő legendát, és egy idiótát is. Mindkettőt zokszó és panasz nélkül, ami hatalmas karakterről árulkodik. Méltósággal és alázattal fogja viselni a szalagot, tisztelettel de karizmatikusan bánik majd társaival, ez a srác óriásit fog most “nőni”. Fizikailag épp, hogy készen áll egy profi focistának, most a jelleme, ami már eddig is legnagyobb erénye (bizony, nem a passzai) volt fog véglegesen felnőni. Nem hiszem, hogy ettől most egy csapásra formába lendülne. A kettő egyáltalán nem függ össze véleményem szerint. De azt sem hiszem, hogy összeroppanna a nyomás alatt. Eddig is a csapat legemblematikusabb, legkarizmatikusabb fiugrája volt, pusztán hivatalosan állt lejjebb a létrán. Ez a felirat a jobb karján nem fogja megijeszteni, hisz semmi újat nem kell tennie.
Mérhetetlenül boldog vagyok, hogy Wenger végre eszéhez kapott, és meghozta ez a döntést. Cesc már nyáron készen állt. 13 gól 24 “assist”. Ez csak a száraz adat a tavalyi szezonról. Mi azonban mind tudjuk, hogy ettől sokkal többet jelentett a csapatnak. Az pedig, hogy elvállalta a szerepet, azt bizonyítja, hogy tervez a csapattal. Megnyugodhatunk, Cesc legalább olyan egyenes jellem mint az Öreg. Ha igent mond valamire, akkor 100%-ig benne is van. Bízik a többiekben, bízik a klubban, bízik Wenger-ben. Azért remélem szóvá tette neki mielőtt igent mondott, hogy jó volna a zsebbe nyúlni Januárban.
Gallas-t nem akarom többet látni sem. Tele a tököm ezzel a fazonnal. JJ megrögzött rajongója a franciának, én szívből utálom! Az nem indok, hogy most nincs jobb ezért játszatni kell. Ha ezt így teszi a mester akkor továbbra is azt sugallja: a csapat egy szinten Gallas túsza. Raus hier! Januárban remélem új vizekre evez. 7-8 milliót simán lehet kérni érte és meg is ér annyit. Ennyiből Wenger-büdzsével két tisztességes védőre is telik a helyére.
Egy újabb érdekes dolog a végére: Fabregas az első nem-francia aki kapitány lett Wenger alatt. És mint tudjuk a kivételek általában áttörést hoznak. Ne értsetek félre, egyáltalán nem hiszem, hogy most aztán jön a Kánaán, mert a legjobb játékosunk a csapat kapitánya lett. De minden út egy lépéssel kezdődik, és a klub rossz úton járt. Végre elindult a másik irányba. Ez csak az első lépés, de mindenképp egy lépés.
Preview? Eh… Diaby és Nasri ágynak esett. Esküszöm, nem kéne edzéseket tartani. Legtöbb játékosunk ott sérül le. Valószínüleg Ramsey-t láthatjuk vagyis láthatjátok majd akcióban. Több mint valószínü, hogy nem tudom követni a meccset. Majd kiderül még, szeretném az első meccsét látni az új CSK-nak. Tudtommal még sosem hordta a szalagot. A Kiev nem egy komoly ellenfél, melegítésnek jó lesz, komoly esély van a győzelemre. Eh… “komoly esély van a győzelemre”… azt hiszem ilyesmiket inkább Fulham-blogokon olvashattatok… eddig. Lényeg: ez egy simán verhető csapat, és oda is kell ba… csapni nekik. Mutassák csak meg, hogy “we mean it!” Aztán jöhet a Chavski hétvégén…
Címnek azt írtam, hogy “Új hajnal”, amiben abszolút hiszek. Hisz új korszak nyílik: “The reign of Fabregas”. De ne várjunk egy csapásra csodákat, még azt sem, hogy most aztán a következő meccstől kezdve földbedöngölünk mindenkit. Még gyengélkedünk egy ideig, ez abszolút normális, ezek még ugyanazok a játékosok, és januárig ez volt az egyetlen módszer, hogy jobbá tegyék a csapatot.
De ne feledjük: hajnalban még sötét van!
Lonkosz
Monday, November 24, 2008
Peaks and valleys, twists and turns
Nem gondoltam volna, hogy ennyire találó lesz az előzetes címe. Nagyon is az. Szombaton megvolt a lehetőségünk arra, hogy faragjunk a 9 pontos hátrányból, hisz a riválisok (?) pontokat hullajtottak. Nem éltünk vele. Ahelyett, hogy lecsaptuk volna a gyengélkedő Cityt, 3-0-ra mostak le minket (hurrá, igazam volt -.-’), de simán lehetett volna nagyobb a különbség.
Tavaly megkezdődött a mélyrepülés és ma is tart, sajnos nem tudni meddig. Fáj, de ki kell jelentenünk, hogy sosem volt még ilyen gyenge Arsenal a Wenger-érában. Arsene elvetette a súlykot. Évekkel ezelőtt megvolt az egyensúly, a tapasztalat és az ifjonti erő között, a keret tele volt minőségi játékosokkal és csak egy-két név hallattán húztuk a szánkat. A csapat sikeres volt. Ma a helyzet homlokegyenest más, az érett, rutinos játékosok szinte eltűntek a csapatból és odáig jutottunk, hogy egy kezünkön meg tudjuk számolni, hogy hány olyan labdarúgónk van, aki a világ bármely csapatában a kezdőcsapat oszlopos tagja lehetne.
Nem akarok olyan alpári fröcsögésbe átmenni, mint Myles Palmer, az ANR egyik szerkesztője, de őszintén szólva egyet kell értenem vele jópár dologban. Wenger elvei és módszerei felett eljárt az idő, taktikánk már évek óta kiszámítható. Igaza van Gallasnak, sajnos manapság már kevés csapat szarja össze magát, ha azt hallja, hogy az Arsenal ellen kell játszania. Ha pár évvel ezelőtt valaki azt mondta volna, hogy rövidesen Vieira, Gilberto, Overmars, Pirés, Ljungberg és társaik helyett Song, Diaby, Denílson-féle játékosok lesznek a kezdőben, akkor valószínűleg kiröhögöm az illetőt. Hol vannak már azok az idők, amikor az Arsenal bármelyik csapatrésze felvette a versenyt a világ bármelyk együttesével? Hol van ez a csapat attól, amelyik veretlenül megnyerte a bajnokságot? A védelmünk a nevek alapján remek lenne, de sajnos a valóság mást mutat: Clichy kilóméterekre van tavalyi formájától, Sagna folyton lesérül, Touréval fejben vannak dolgok, amit meg is értek (lásd Lonk bejegyzése), Gallast szidtuk már eleget, Silvestre egy időzített bomba, Djourou még nem elég jó, Song pedig egy katasztrófa. Emellett felhívnám a figyelmet arra a szomorú tényre, hogy van még egy Senderosunk is, aki jelenleg a Milannál tengődik.
A középpálya több sebből vérzik. A midfild többsége üvegember, ninsc védekező középpályásunk. Eboué akar, de nem Arsenal szint, Denílson még nem elég jó, Diabyból soha nem lesz Pat Vieira, Rosicky már soha sem lesz a régi, Ramsey óriási tehetség, de nem lehet rendszeres kezdő, Walcott rapszódikus, sérülékeny és sokszor be van oltva góllövés ellen, Bischoffról még nem tudunk szinte semmit sem. Nasrival elégedett vagyok, pedig még le sem járt a fél-egy éves „próbaideje”. Fabregasról pedig mindent tudunk. Mindent tudunk a képességeiről, viszont azt nem, hogy mennyire fog megbírkózni a kapitánysággal vállára nehezedő nyomással és azt, hogy képes lesz-e visszanyerni régi formáját.
A csatáraink hol vannak Henryhoz, Wrighthoz, Bergkamphoz képest? Adebayor túlértékelt, VP sérülékeny, akire nem lehet alapozni, Bendtner sötét ló, Eduardoval jó darabig ne számoljatok, hiába edz a héttől. Vela kimaradt, mivel vele tényleg nincs baj. Már most zseniális.
Wenger makacs és töketlen. Mint már korábban is mondtam, meccsről-meccsre dőlnek meg az elvei. A probléma annyi, hogy még mindig töretlenül hisz abban, hogy helyes az elmélete. Ha a szurkolók pontosan tudják, akkor a világ egyik legjobb menedzserének tartott Arsene Wenger miért nem jön rá, hogy kurva nagy gáz van? Már-már önámítás, amit művel. Napjaink labdarúgásában nem lehet trófeát nyerni egy tehetségekből összeválogatott csapattal, vásárlás nélkül. Nem lehet megoldani 8-9 ember hiányát házon belül, nem lehet mindent a 18-19 éves srácokra bízni, nem lehet ennyit túl korán a mélyvízbe dobni.
Januárban venni kell és kész, nincs mese. Ha Wenger nem aktivizálja magát, akkor a vezetőségnek el kell beszélgetnie vele. Az is igaz, hogy részben az ő számlájukra is felírható ez a szörnyű 1-1.5 év, mivel túl nagy szabadságot adtak Wengernek és nem álltak fel a bársonyszékből, mikor kellett volna. Januárban venni kell és kész. Minőségi, bevált, tapasztalt hátvédre van szükség, szélsőre, triplatüdejű kőkemény védekező középpályásra, mint Yaya, vagy Gökhan Inler. Nem az volt a baj, hogy megváltunk Flamoneytól, vagy Gilbertótól, hanem az, hogy Wenger nem gondoskodott a pótlásukról. Ha kell, költsön el 40-50 millió fontot, de igen is erősítse meg ezt a rohadt keretet!
Kétséget kizáróan ez Arsene Wenger Arsenalos pályafutásának legvészterhesebb időszaka. Sajnos korántsem ért véget, mivel sorra jönnek a különböző megpróbáltatások. Reméljük Fabregas kapitánnyá választása javít a helyzeten, még ha csak egy picit is.
Továbbra is szurkolnunk kell, mint azok a gúnárok, akik szombaton Manchesterben torkuk szakadtából dalolták a szurkolói rigmusokat. A foci olyan, mint az élet: Peaks and valleys, twists and turns. Ne adjuk fel!
GO GUNNERS!
JJ
Saturday, November 22, 2008
Utazás a Föld középpontja felé
William Gallas egy igazi harcos. Teljes szívével és lelkével küzd minden meccsen, csak esetünkben annyi a probléma, hogy ostoba. A csapat Wenger irányítása alatt még nem volt ilyen szar helyzetben: nincs CEO, gyenge a keret, ráadásul megint tele van a gyengusz, a legjobb játékosunk formán kívül van, már 9 pont hátrányunk van az első helyen álló Chelsea-vel szemben. Erre mit tesz a kapitány, akinek az lenne a dolga, hogy összetartsa ezekben az ínséges órákban a csapatot? Nagyra nyitja a száját a sajtó előtt és tovább fokozza az amúgy is szörnyű helyzetet.
Személy szerint én csípem Gallast. Ugyan nem klasszis, de jó védő, akit kár lenne elveszíteni emiatt az incidens miatt. Számtalanszor védtem már, mikor sorra bakizott, hisz rengetegszer húzta ki a csapatot a szarból fontos góljaival, ugyanakkor az is igaz, hogy sokszor miatta kerültünk a masszába. Ezekután azonban nem tudom védeni. Már a tavalyi Birmingham City elleni mérkőzés ellen megtört valami, bár az is lehet, hogy előtte sem volt a nagybetűs Kapitány, csak akkor szaladt a csapat szekere. Azzal még egyetértettem, hogy Wenger megbocsátotta neki az akkori fiaskót, de nyáron mindenképpen le kellett volna váltania. Igazság szerint meg sem kellett volna választania Henry távozása után. A főnökben végre volt elég kurázsi ahhoz, hogy végre meghozza azt a döntést, amire mindenki várt: elvette Gallastól a kapitányi karszalagot. A másik oldalról nézve viszont félek egy kicsit, ugyanis ezzel megnőtt az esélye annak, hogy Willy elhagyja a klubot, ami viszont nem jó, mert jó védő és távozásával csak tovább gyengülne az amúgy sem bivalyerős keret. Na meg a rutin… Ha tudnám, hogy Wenger pótolni fogja, akkor rábólintanék, de úgy, hogy előttünk áll Flamini példája, inkább maradjon a bekk.
Most két opciónk van: Kolo Touré és Francesc Fabregas. Az elefánt fizikailag az egyik legjobb felépítésű játékos, akit valaha láttam, keveset bakizik és végigszántja a 90+ percet. Mérhetetlenül szimpatikus játékos, aki előtt szép jövő áll az Arsenalban. Párszor már volt rajta a szalag, ha jól emlékszem, de eddig mindig csak helyettesként szolgált. Azt hiszem csak jól jöhetünk ki abból, ha ő lesz az új őrmester a csapatban. Ugyanakkor itt van Cesc is, aki már évek óta áhitozik a kapitányságra. Két évvel ezelőtt még nem szívesen néztem volna a karján a CAPTAIN feliratot, de azóta jóval érettebb, tapasztaltabb játékos lett belőle. Sajnos idén a sérülése után nem tudta visszanyerni régi jó formáját, így a karszalag lehet az, ami kimozdíthatja a gödörből Fab4-t… és a csapatot.
A mai meccsről pár szót!
Semmi jóra nem számítok. 9 hiányzónk van. Fabregas eltiltott, Touré, Sagna, Eboué, Walcott, Rosicky, Eduardo sérült, Adebayor pihizik, Gallas pedig büntetésből kimarad a keretből. 6 állandó kezdő. Fantasztikus.
A nagybevásárlás ellenére a Man. City csak a 13. helyen áll a bajnokságban, 4 győzelemmel, 2 döntetlennel és 7 vereséggel. A védelmük pocsék, viszont a Robinho által vezetett támadóegység 26 gólt szerzett, eggyel többet, mint az Arsenal. Idén még nem számítok tőlük nagy dolgokra, év végére talán beszenvedik magukat az UEFA kupás helyek valamelyikére, viszont jövőre már számolni kell velük.
Három City játékostól tartok igazán. Az egyik a fent említett Robinho, azért mert ő Robinho, a másik kettő pedig Shaun Wright-Phillips és Stephen Ireland. Előbbit csak Clichy foghatja meg, aki véleményem szerint idén messze van tavalyi önmagától, utóbbi pedig ficánkolni fog az Arsenal középpályáján, ahol nem lesz védekező középpályás.
Két dolgot tudok elképzelni: vagy hősiesen győzünk, vagy lemosnak a pályáról. Megpróbáltam kiemelni egy csapatrészt, amelyen állhat, vagy bukhat a dolog, de egyszerűen nem ment. Mindnenkinek 110%-ot kellene nyújtania, de nem csak ma, hanem a szezon hátralevő részében, ha tartani akarjuk a lépést a Anelkaékkal. Ha Fabregas nélkül nyerünk a Chelsea 2 ellen jó játékkal, akkor az nálam csoda számba fog menni. Felkészülök a legrosszabbakra. Van egy olyan érzésem, hogy idén még nagyon sok pofont kell majd eltűrnünk és lesz közöttük jónéhány nagy is…
JJ
